A napozás megítélése sokat változott az elmúlt száz évben. Míg korábban a barna bőrt az egészséggel és a jó közérzettel társította a köztudat, ma már tudjuk, hogy a túlzott napfénynek komoly egészségügyi kockázatai vannak. Ugyanakkor az sem feltétlenül jó megoldás, ha teljesen kizárjuk életünkből a napfényt, hiszen az a többi között a D-vitamin képződéséhez, az alvás-ébrenlét szabályozásához és a jó hangulatunkhoz is elengedhetetlen.
Mennyi napfényre van szükségünk naponta?
A kérdésre nincs egyetlen univerzális, mindenkire érvényes válasz – írja a BBC orvosi szakértők megkérdezésével készült cikkében. Az ideális mennyiség függ egyebek mellett a bőrszíntől, az életkortól, az évszaktól, a földrajzi helytől és az UV-sugárzás aktuális erősségétől. A napfény hatása például nemcsak azon múlik, hogy mennyi időt töltünk a szabadban, hanem azon is, hogy mikor tesszük ezt. A D-vitamin képződéséhez szükséges UVB-sugárzás mennyisége a nap közepén a legnagyobb, így ilyenkor már néhány percnyi napfény is elegendő lehet ahhoz, hogy a bőrben beinduljon a D-vitamin képződése. A reggeli és a késő délutáni órákban kevesebb UVB-sugárzás éri a bőrt, miközben az UVB-hez képest viszonylag több UVA-sugárzásnak vagyunk kitéve. Utóbbi pedig hozzájárul a bőr idő előtti öregedéséhez, és a bőrrák kialakulásában is szerepet játszik.
Ez sem jelenti azonban azt, hogy a déli órákban hosszasan kellene napoznunk. A szakértők szerint inkább a rövid, rendszeres napfénynek való kitettségre érdemes törekedni, a hosszan tartó, védelem nélküli napozást pedig kerülni kell. Elég a kezünket, karunkat vagy lábunk egy részét szabadon hagyni például egy rövid szabadtéri séta erejéig, gondoskodva persze a megfelelő fényvédelemről.
Miért fontos a természetes napfény?
A napfény egyik legismertebb szerepe, hogy segíti a D-vitamin képződését a bőrben. A D-vitamin fontos a csontok és az izmok megfelelő működéséhez, emellett az immunrendszer működésében is szerepet játszik. A természetes fény ugyanakkor nemcsak emiatt fontos. A reggeli világosság segít beállítani a szervezet biológiai óráját. A fény jelzi az agynak, hogy nappal van, ami fokozza az éberséget, miközben visszaszorítja az alvásban szerepet játszó melatonin termelődését. Ezáltal a nappali természetes fény az alvás-ébrenlét megfelelő ritmusához is hozzájárul.
A természetes fény a hangulatunkra és az alvásunkra is hatással lehet. A napfény fokozhatja az agyban a szerotonin termelődését, amely a jó közérzet és a lelki egyensúly fenntartásában is fontos szerepet játszik. Ezzel szemben a kevés nappali fény összefüggésbe hozható a rosszabb hangulattal, a depressziós tünetekkel és az álmatlansággal. A természetes fénynek az agyműködésre gyakorolt kedvező hatásaira is vannak kutatási eredmények. Egy több mint 360 ezer ember bevonásával készült vizsgálat szerint azok körében, akiket napközben több természetes fény ért, kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata.
A túl sok napfény veszélyes
Fontos hangsúlyozni, hogy egy bizonyos szinten túl a napozás már nem fokozza érdemben a D-vitamin képződését, viszont növeli a leégés, a pigmentfoltok, a bőr idő előtti öregedése és a bőrrák kialakulásának veszélyét. Különösen fontos a megfelelő fényvédelem gyermek- és serdülőkorban. A korai életévekben a bőrt érő UV-terhelés ugyanis nagyban hozzájárulhat a bőrrák későbbi kockázatához. A túlzott UV-sugárzás ezen kívül a szemet is károsíthatja, és növelheti a szürke hályog kialakulásának veszélyét. Erős napsütésben ezért érdemes UV-szűrős napszemüveget viselni.
Szintén nagyon lényeges a fokozott óvatosság nagyon világos bőrszín vagy sok anyajegy esetén, valamint azok számára, akik családi vagy saját kórtörténetében már előfordult melanóma. Ugyancsak nagyobb körültekintésre van szükségük azoknak, akik az immunszuppresszáns gyógyszert szednek. Egyes ritka betegségek, például albinizmus esetén pedig kiemelten fontos a megfelelő fényvédelem.
A kevés, de rendszeres napfény a legjobb
Mindent egybevetve tehát a napfény nem ellenség, de az is igaz, hogy a kevesebb e téren gyakran több. A szakértők szerint érdemes azt a célt követnünk, hogy rendszeresen legyünk természetes fényben, miközben kerüljük a hosszan tartó, védelem nélküli napozást. Hogy pontosan hány percet töltsünk a napon, arra nincs univerzális válasz. Érdemes ezért a mindennapok részévé tenni a szabadban töltött időt – például egy reggeli séta, szabadtéri testmozgás vagy egy rövid ebéd utáni séta formájában –, de közben a bőr és a szem védelméről is gondoskodni kell. A napfény előnyeit ugyanis úgy élvezhetjük a legbiztonságosabban, ha nem a barnulásra, hanem a rendszeres, mértékletes szabadtéri tartózkodásra törekszünk.
