Nem mindig könnyű rájönni, mitől válik az arcbőr fényessé, és így azt is megnehezíti, hogy megoldást találjunk a problémára. Szerencsére a csillogást okozó zsír nem rossz dolog, sőt, a bőr védőrétegének része. Néha azonban a környezet, az egyes kozmetikumok, de akár a hormonok is felboríthatják a bőr természetes egyensúlyát.
A fényes bőrt okozó zsír a faggyúmirigyekből származik. A faggyúmirigyek gyakran a szőrtüszők körül jelennek meg, és faggyút, vagyis egy ceramidokkal teli zsíros anyagot választanak ki. A ceramidok lényegében olyan zsírsavak, amelyek segítenek kialakítani a bőr védőgátját. Ez a gát a környezeti stressz, például a napfény vagy a környezetszennyezés ellen hivatott védelmet nyújtani. A ceramidok segítenek a bőr nedvességtartalmának szabályozásában is.
A faggyú túltermelődésének jelei
Mivel a bőr alapvetően egy vékony réteg, a zsír filmként jelenhet meg a felszínén. Természetesen a fénylő bőr nem feltétlenül jelenti, hogy az nem egészséges. „Teljesen egészséges és normális, ha a bőrnek van némi csillogása, a csillogás vagy ragyogás hiánya a rossz táplálkozás, az elégtelen alvás és a kiszáradás jele lehet. Ha azonban az arcunk napközben válik rendkívül zsírossá vagy fényessé, akkor jó eséllyel a faggyútermeléssel van probléma” – magyarázta Stacy Chimento, a Miamiban található Riverchase Dermatology bőrgyógyásza.
A fénylő bőr kialakulásának többféle oka is lehet. Egyrészt, ha valakinek több faggyúmirigye van, alapvetően zsírosabb lehet a bőre, mint annak, akinek kevesebb van. A faggyúmirigyek száma genetikailag meghatározott. Hooman Khorasani, a New York-i Mount Sinai egészségügyi szolgáltató bőrgyógyászati és kozmetikai sebészeti részlegének vezetője szerint a világos bőrűeknek gyakran több faggyúmirigyük van. A T-zóna – azaz a homlok, az orr, az áll és a száj környéke – szintén tele van faggyúmirigyekkel, így általában ez az arc legzsírosabb része – tette hozzá.
A felesleges faggyú mellett más tényezők is hozzájárulhatnak a fénylő és zsíros bőr kialakulásához. Például a hormonok (különösen serdülőkorban vagy terhesség alatt), egyes gyógyszerek, a szorongás vagy stressz, a környezeti tényezők és az izzadás.
A túlzott hámlasztás is megváltoztathatja a bőr természetes védelmi funkcióját, ami kiszáradáshoz vezethet. Azok a termékek, amelyek megfosztják a bőrt a természetes olajoktól, szintén hozzájárulhatnak a problémához. A szakember szerint amikor a bőrünkből hiányzik a nedvesség, feszesnek érezhetjük és viszkethet is. Ha valaki túl gyakran mossa az arcát, de nem hidratálja, a bőr kompenzálva ezt túlzott faggyútermeléssel reagálhat.
Összességében számos tényező játszik szerepet abban, hogy mennyire zsíros a bőrünk. Van, amire nem tudunk hatni (ilyen például a genetika), és van, amire igen. Azt például mi dönthetjük el, hogy milyen bőrápolási rutint követünk. Mivel azonban mindenkinek más típusú a bőre, ha aggályok merülnek fel, érdemes szakképzett bőrgyógyásszal konzultálni. Mert bár az otthoni praktikák olykor hasznosak lehetnek, előfordulhat, hogy akaratlanul is súlyosbítjuk velük a már fennálló bőrproblémánkat.
