Az UV-sugárzás a többi között bőröregedést, ráncosodást, pigmenteltéréseket, hámló bőrelváltozásokat, majd az esetek 10-15 százalékában laphámsejtes bőrrákot is okozhat – hívta fel a figyelmet dr. Holló Péter, a Semmelweis Egyetem Bőr,- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója, hozzátéve: az érdes vagy az elszíneződő (rózsaszín-piros) foltokat érdemes mihamarabb megmutatni a kezelőorvosunknak.
A szakember arról is beszélt, hogy az arcbőrön megjelenő, fénykárosodás által okozott tünetek akár hosszú évekig panaszmentesen szinte észrevétlenek maradhatnak. Ezért fontos a rendszeres, évente elvégzett szűrővizsgálat: a már korai stádiumban felismert betegség nagyobb eséllyel gyógyítható, így a rákmegelőző állapotból szakszerű kezeléssel nem alakul ki bőrrák.
Hogyan védekezzünk?
A krónikus napfényártalom okozta tünetek az elsők között és leggyakrabban az arcon alakulnak ki, hiszen ez a terület jobban ki van téve a napsugárzás káros hatásainak, mint más testrészünk. A ruhával nem eltakarható bőrfelületek – arc, fejtető, kézfej, dekoltázs – védelmére már tavasszal és a nyár elején is fokozott figyelmet kell fordítani. Fényvédő készítményekkel, napszemüveggel, sapka viselésével és 11-15 óra között a direkt napfény elkerülésével csökkenthető az arcon, karon, kezeken, fejtetőn kialakuló rosszindulatú bőrelváltozások előfordulása.
A bőrtípus megállapítása is fontos lehet, azonban a barnább bőrű embereknél ugyanúgy megjelenhetnek rosszindulatú bőrdaganatok – akár melanomák –, mint egy világosabb bőrűnél. Ez tehát nem jelent teljes védettséget – szögezte le a szakember. Dr. Holló Péter kiemelte, az elmúlt években egyre többen mennek bőrdaganatszűrésre: ezt minden alkalommal bőrgyógyász szakorvos végzi egy speciális bőrmikroszkóppal, amellyel sokkal pontosabban meghatározhatók a bőrön előforduló elváltozások. A dermatoszkópos műszeres vizsgálat számos esetben kiszűri a gyanús képleteket, melynek típusa, klinikai megjelenése szabja meg a szövettani mintavétel helyes módját és a további terápiát.
