A halál első számú okát ma már szerte a világon a szív-és érrendszeri betegségek jelentik. Minden második ember szívbetegség vagy agyi katasztrófa következtében fejezi be életét. Ennek okait kutatva Claes Held finn professzor vezetésével nemzetközi munkacsoport végezte az INTERHEART tanulmányt.
A munkában 262 szívgyógyászati központ vett részt és csaknem 30.000 embert vizsgáltak valamennyi földrészen. Tízezernél több szívbeteggel foglalkoztak, akik elszenvedték első szívinfarktusukat, míg a többi résztvevőnek semmiféle szívpanasza nem volt, ők képezték a kontrollcsoportot.
Az INTERHEART vizsgálat döntően azzal foglalkozott, hogy a rendszeres fizikai terhelés, akár kötelességszerű fizikai munka gyanánt, akár szórakoztató testmozgás, sport formájában milyen módon és mértékben játszhat szerepet a szívroham megelőzésében.
Valamennyi vizsgálati alany életmódját, életvitelét részletesen megkérdezték. Alapvető kérdés volt, hogy ülőmunkát végeznek-e, munka közben járniuk is kell, sőt kifejezetten fizikai munkával foglalkoznak. Még azt is tudakolták, hogy munka közben gyalogolnak-e emelkedőn fölfelé, szükség van-e időnként nagy súlyok emelgetésére, vagy a munkahelyen mindvégig keményen kell dolgozniuk.
Rögzítették továbbá, hogy szabad idejüket hogyan töltik: üldögélve tévénézéssel, olvasással, könnyű testmozgással, mint horgászás vagy séta. Mérsékelten terhelő mozgással, mint biciklizés vagy hetenként legalább négy órányi kertészkedés, illetve lendületes sporttal: például foci vagy terepfutás.
A szakemberek kimutatták, a fizikai aktivitás, akár munkaidőben, akár szórakozásként csökkentette a szívroham kockázatát minden vizsgált országban. A kemény fizikai munkának ilyen kedvező hatása nem volt. Fontos fölismerésük, hogy akinek van autója vagy televíziókészüléke, annak infarktuskockázata lényegesen nagyobb, mint annak, aki az előzők egyikével sem rendelkezik. Persze a rendszeres, laza mozgásprogram ezt a veszélyt kivédheti.
