A pajzsmirigy rendkívül fontos szerepet tölt be a hormonháztartásban, különös tekintettel az anyagcsere szabályozására. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a szerv nem termel elegendő hormont, ami az anyagcsere lassulásához vezet. Tünetként eleinte izomgyengeség, fáradtság, rossz közérzet jelezheti a problémát, amihez idővel számos más panasz társulhat. Nem ritka például a fázékonyság és a végtagok hidegsége, a szőrzet és a hajkorona ritkulása, de csökkenhet a libidó, romolhat a memória is, illetve sok érintett tapasztal testsúlynövekedést. A pajzsmirigy-alulműködés csecsemőknél lehet veleszületett zavar, de kialakulhat későbbi életszakaszban is. Ez utóbbi esetben egy autoimmun megbetegedés, a Hashimoto-betegség a leggyakoribb kiváltó ok. Mindazonáltal gyógyszermellékhatások, jódhiány, az agyalapi mirigy rendellenességei és a pajzsmirigy gyulladásos betegségei szintén meghúzódhatnak a háttérben.
Éppen ezért a kezelés alapja mindig a részletes orvosi kivizsgálás és a helyes diagnózis felállítása. Ezt követően a legtöbbször hormonpótló terápiát írnak elő a betegek számára, amelynek során gyógyszeres úton lehet ellensúlyozni a pajzsmirigy alulműködéséből fakadó hormonhiányt. Jól beállított kezelés mellett rendszerint néhány héten belül elkezdenek javulni a tünetek, a gyógyszerszedést azonban élethosszig folytatni kell, illetve szükség van rendszeres orvosi kontrollvizsgálatokra. Noha a pajzsmirigy-alulműködés nem gyógyítható, a megfelelő terápia révén az érintettek hosszú távon is tünetmentesek maradhatnak, betegségük pedig nem befolyásolja sem életkilátásaikat, sem életminőségüket. Az életmód, azon belül is a táplálkozás szintén kihatással lehet a pajzsmirigy működésére. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy olyan diéta nem létezik, amely önmagában gyógyítaná vagy megoldaná a pajzsmirigy alulműködését. A cél sokkal inkább az, hogy tudatosan támogassuk étkezésünk révén a szerv egészséges működését.
Így táplálkozzunk alulműködő pajzsmiriggyel
„Egy egészséges étrend – mint akár a mediterrán diéta, amely a zöldségek és gyümölcsök, sovány fehérjék és teljes kiőrlésű gabonák bőséges fogyasztását szorgalmazza – elősegítheti, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben és megőrizzük az egészségünket. Ez mindenkire érvényes. Akad azonban néhány megfontolandó szempont a pajzsmirigy-alulműködéssel élők számára, mielőtt bizonyos ételeket a tányérjukra szednének, vagy bevennének egyes étrend-kiegészítőket” – mutatott rá dr. Ravali Veeramachaneni endokrinológus szakorvos a Clevelandi Klinika weboldalának nyilatkozva. Hozzátette, pajzsmirigybetegek számára is kiegyensúlyozott táplálkozás javasolt. Ezenkívül hasznos lehet rendszeresen fogyasztani olyan élelmiszereket, amelyek gazdagok szelénben, egy esszenciális nyomelemben, amely támogatja az egészséges pajzsmirigyműködést. Korábbi cikkünkben éppen a legjobb szelénforrásokat mutattuk be.
Veeramachaneni doktornő emellett felhívta a figyelmet, hogy egyes élelmiszerek gátolhatják a hormonpótló terápia hatását, ezért fontos ezekkel elővigyázatosnak lenni. Ilyen például a szója, amely akadályt állíthat a gyógyszer hatékony felszívódása elé. Itt az időzítés nagyon lényeges: lehetőség szerint a szójatartalmú ételek fogyasztását tervezzük meg mindig úgy, hogy utána elteljen néhány óra, mire be kell vennünk a gyógyszert. Szintén óvatosságot igényelnek a keresztesvirágú zöldségek, mint a káposzta, kel, brokkoli és karfiol. Nagy mennyiségben fogyasztva ezek gátolhatják a pajzsmirigy hormontermeléséhez elengedhetetlen jód felszívódását. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán ne lenne szabad ilyen zöldségeket enni, annál is inkább, hiszen gazdagok rostokban, folsavban, C- és K-vitaminban. Érdemes azonban mértékletességet gyakorolni a fogyasztásukban.
Óvatosan a gluténmentességgel
Ugyancsak gyakran felmerülő kérdés a glutén helyzete. Sokfelé találkozhatunk olyan tanáccsal, hogy pajzsmirigy-alulműködés esetén előnyös lehet a gluténmentes étrend. Csakhogy, mint arra Veeramachaneni rámutat, a gluténmentesség nem mindenki számára előnyös: nemcsak komoly kihívás, de sok esetben teljesen szükségtelen is. Dr. Ayla Bakar, a Northwestern Medicine endokrinológusa szintén arra figyelmeztet, hogy e téren egy gyakori tévhit okozhat félreértéseket. Ugye a szerzett pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb kiváltó oka a Hashimoto-betegség. Ez gyakran társul egy másik autoimmun zavarral, a gluténérzékenységet okozó cöliákiával, avagy lisztérzékenységgel. Cöliákiásoknál a gluténmentes táplálkozás valóban javítja a különféle tápanyagok, valamint a pajzsmirigyzavarra szedett hormonpótló gyógyszerek felszívódását, ennél fogja a beteg állapotát. Gluténérzékenység hiányában viszont nem indokolt, hogy efféle megszorításokat erőltessünk étrendünkre.
Végezetül érdemes röviden kitérni a jódpótlásra. A pajzsmirigynek jódra van szüksége hormonjai előállításához. Logikusnak tűnhet tehát a feltevés, hogy a jódtartalmú étrend-kiegészítők hasznos segítséget nyújthatnak pajzsmirigy-alulműködés esetén. Elvégre a több jód több hormont jelent, nemde? Nos, nem egészen. Dr. Bakar szerint, bár valóban előidézhet jódhiány is pajzsmirigy-alulműködést, a legtöbb esetben nem ez a kiváltó ok, és nincs is szükség extra jódbevitelre. Magyarországon a lakosság négyötöde jódhiányos területen él, így jódban szegény vizet fogyaszt. Ugyanakkor a jódozott só fogyasztása egyszerű módot kínál szervezetünk jódigényének biztosítására. Éppen ezért a szakember azt tanácsolja, hogy csak orvos tanácsára és felügyelete mellettünk folytassunk jódpótló kúrát.
