A máj az emberi test legnagyobb mirigye, felnőttek esetében 1300-1500 gramm tömegű. Nagy mérete ellenére kívülről nem lehet kitapintani, mivel nagyrészt a jobb bordaív fedi. Két lebenyből áll (a jobb jóval nagyobb, mint a bal), azon belül pedig több tízmillió 1-2 milliméter átmérőjű lebenyke alkotja, és ezektől kapja jellegzetes, szivacsszerű szerkezetét. A vér a májba két úton is érkezik: a szívből és a belekből. A bélfalat átszövő érhálózatból szívódnak fel a bevitt tápanyag alkotóelemei, melyek az úgynevezett portális vénába, vagyis a májkapu-gyűjtőérbe ömlenek. A szív irányából a vér májartérián keresztül érkezik a májba, és ezen az úton éltető oxigént is szállít. A két helyről beáramló vér a májban összekeveredik, majd a májvénán át visszajut a szívbe.
Takarító, portás és raktáros
Nos, ha a májnak önéletrajzot kéne írnia, nagyjából a fenti bekezdés szerepelhetne a bemutatkozó részben. A „munkatapasztalatát“ azonban már nehéz ilyen röviden összefoglalni, feladatkörei ugyanis meglehetősen szerteágazóak.
A bélből érkező tápanyagokat egyfajta portásként belépteti, a méreganyagokat felismeri és kiszűri. Raktárosnak pedig azért nevezhetjük, mert a test aktuális szükségleteihez mérten raktároz, pakol, átalakít, hogy kiszolgálja a más szervektől érkező „rendeléseket“. A bélből felszívódott cukormolekulák nagy részét például glikogén formájában tárolja, és ha szükség van rá, glükózzá alakítva juttat extra energiát testünk számára. Vagyis a májnak fontos szerep jut a vércukorszint szabályozásában.
De „gyártásban“ is verhetetlen. Fontos szerepet játszik a fehérjeképzésben, itt termelődik például az albumin és több fajta szérumfehérje is, amelyek hormonokhoz is kötődnek, illetve azok szállításában segítenek. Ezeken keresztül pedig a máj hatással van az immunrendszerünkre, a hormon- és folyadékháztartásunkra is. Fontos még megemlíteni, hogy képes még például glükózból és tejsavból lipidet szintetizálni, valamint véralvadási faktorokat is előállítani. Utóbbiak hiányában lelassul a vér alvadási folyamata, ami vérzékenységhez vezethet. Kevéssé ismert, de a szervezetünkben megtalálható koleszterin fele is a májban termelődik, amit nagyrészt az epe előállításához használ fel. Az epe és a máj ugyanis szorosan együttműködnek egymással, anatómiailag egy egységet képezve. A májban kiválasztódott epe az epehólyagba jut, és ott tárolódik, amíg az emésztéshez fel nem használja a szervezet.
Végül takarító munkája is jelentős, hiszen a máj az egyik legfőbb méregtelenítő szervünk. A táplálékból érkező méreganyagokat, káros anyagokat kiválasztja, illetve lebontja, többek között az alkoholt és a különféle gyógyszereket is, így védi a sejtjeinket. De ugyanígy a máj felelős a vörösvértestek bomlásából származó bilirubin eltakarításáért is, amely szabad formájában nem a testünk barátja. A máj munkája által a bilirubin a széklet útján távozik a szervezetből.
Túlóráztatás helyett támogassuk a májat
A máj különleges képessége, hogy rendkívüli módon tud regenerálódni. Éppen ezért például májtranszplantáció esetén nem egy egészet ültetnek át, hanem egy egészséges máj darabját, hiszen képes felépíteni magát mind a donor, mind a beteg testében. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a végtelenségig lehetne terhelni. A túlzott alkoholfogyasztás, egyes gyógyszerek, esetleg drogok használata és az egészségtelen étrend káros hatással vannak a májra.
Elsősorban azzal támogathatjuk e fontos szervünk működését, hogy átalakítjuk életmódunkat és étkezési szokásainkat. A kampányszerűen indított méregtelenítő kúráktól ne reméljünk sok javulást, inkább kisebb mértékben, de hosszabb távon is fenntartható változtatásokat eszközöljünk. Ha pedig úgy érezzük, emellett is elkél a segítség, bevethetjük a májregeneráló máriatövist. Ez a gyógynövény a benne található szilimarin nevű hatóanyagnak köszönhetően védi a májat a toxinoktól, és hozzájárul a megfelelő májfunkciók fenntartásához.
