Vannak esetek, amikor viszonylag egyszerű meghatározni az ödéma okát, hiszen például terhességben gyakori ez a jelenség. Előfordulhat allergiás reakció következtében fellépő, illetve úgynevezett öröklődő angioödéma is, amely egy enzim zavart működésére vezethető vissza. Az esetek más részében viszont fontos, hogy orvos állítsa fel az ödéma kialakulásáért felelős betegség diagnózisát, hiszen számos, akár komoly ok is meghúzódhat a háttérben. Szakorvos feladata annak eldöntése, hogy esetleg vese- vagy májelégtelenség, orbánc vagy akár Crohn-betegség váltotta-e ki a tünetet. A kivizsgálás során fontos a kardiológiai vizsgálat is, hiszen szív-érrendszeri tényezők is állhatnak a háttérben.
Milyen vizsgálatok szükségesek?
"Nagyon fontos a páciens kikérdezése és kórtörténetének ismerete, ugyanis sok esetben egyszerű gyógyszermellékhatásról van szó. Leggyakrabban bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszereknél (kalcium-antagonistáknál) és szteroidoknál fedezhető fel ez a tünet" - mondta el dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont kardiológusa. Hozzátette, ezen felül természetesen legfontosabb a fizikális vizsgálat, amely megtekintést és tapintást foglal magában. Mondhatni, hogy tulajdonképpen ezért kell orvoshoz menni.
Szükség van továbbá laborvizsgálatokra, tehát vér- és vizeletelemzésre is, valamint a fizikális kivizsgálás során egyszerű fonendoszkópos vizsgálatra. A kardiológiai eredetű ödémát ugyanis minden esetben megelőzi a tüdőben jelentkező, jellegzetes pangásos zörej, amelyet már így ki lehet szűrni.
A következő feladat annak eldöntése, hogy az ödéma hol helyezkedik el: lokális, tehát körülírt és csak egy testrészt érint, vagy generalizált, tehát több testrészen is megjelenik. Fontos szempont, hogy a beteg milyen testhelyzetben van, volt, mert az ödémák nagy része a gravitációs hatásnak megfelelően helyezkedik el. Tehát például egy fekvő betegnél nincs értelme a bokaödémát vizsgálni. Mindezeken túlmenően fontos vizsgálat lehet a szívultrahang , amellyel mérni lehet a szív pumpafunkcióját is.
Ezért fontos a diagnózis
Az ödéma elhelyezkedése és a hozzá társuló problémák is diagnosztikus erejűek. A leggyakoribb természetesen az alsó végtagon kialakult ödéma, más néven anasarca. Ennek hátterében egyaránt lehet vénás keringési zavar, szívelégtelenség és gyógyszermellékhatás.
Ödéma kialakulhat a belső szerveknél is, így a májban, a tüdőben, a gyomor- és bélrendszer szöveteiben. A hasban kialakuló ödémát hasvíznek vagy ascitesnek nevezik. Ennek hátterében leggyakrabban májelégtelenség vagy hosszan tartó szívelégtelenség áll. Ez azzal járhat, hogy éjjel, nyugalmi időszakban több víz ürül a szervezetből, ami miatt megjelenik a gyakori éjszakai vizelés mint tünet. Emésztőrendszeri ödémára emésztési zavarok, étvágytalanság és fogyás is utalhat.
"Mivel jól látható, hogy az ödéma számos betegség tünete lehet, amely közül sokat mindenképpen kezelni szükséges, ilyen tünet jelentkezésekor mindenképpen ki kell vizsgálni az okokat, és a diagnózisra építve kezelni is kell azokat" - hangsúlyozta dr. Vaskó Péter.
