A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire sajnos nem észlelik időben testük jelzéseit, későn kezdenek foglalkozni a problémával vagy fordulnak orvoshoz, gyakran csak akkor, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy súlyos következményekkel járó globális probléma, a vashiány jelentősen aluldiagnosztizált állapot.
A Vashiány Napja kezdeményezés célja az, hogy
- felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma,
- hangsúlyozza a vas elengedhetetlen szerepét a szervezet egészséges működésében,
- segítse felismerni a vashiányra utaló jeleket, tüneteket,
- bemutassa, hogy kiket érint különösen a vashiány,
- rámutasson a vashiány és vashiányos vérszegénység okozta egészségkárosodásokra,
- kiemelje a vashiány megelőzésének és kezelésének fontosságát.
A vashiány több mint másfél milliárd embert érint
A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érinti a Földön.
Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos.
A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.
A vasnak központi szerepe van az élettani folyamatokban. Elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Vashiányban a tartós fáradtságon kívül sokféle tünet jelentkezhet
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál elsőként említik
- a tartós fáradtságot (79 százalék),
- a sápadtságot (38 százalék),
- a koncentrálóképességük csökkenését (30 százalék),
- valamint a nők erős menstruációs vérzésről panaszkodnak (28 százalék).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
- sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
- illetve további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás,
- de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, sóvárgás ehetetlen dolgok után.
A vashiány több okból is kialakulhat, és nem csak nőket érinthet
A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha
- fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt,
- nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén,
- megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban - várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban -, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során,
- kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók), vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében.
A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget, a teljesítőképességet és kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet. A következményei személyenként eltérőek, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést is.
Tartósan kezeletlen vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, mely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
A vashiányt legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell
Az emberek átlagosan 9 hónapot várnak a vashiányos tünetek jelentkezését követően, mire végül orvoshoz fordulnak.
Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.
