Az eredmények arra utalnak, hogy a vakarózás hatására az agy szerotonint bocsájt ki, ami csak erősíti a viszkető érzést és ugyan mindezt egerekben vizsgálták csak, a kutatók azt állítják, ugyanez a mechanizmus igaz az emberi szervezetre is.
Az a tény évtizedek óta ismeretes, hogy a vakarózás enyhe fájdalomérzetet kelt a bőrben, a fájdalom pedig időlegesen összekeveredhet a viszketéssel - a gerincvelő idegsejtjei fájdalomingert visznek tovább viszketés helyett. Amikor pedig az agyhoz megérkeznek ezek az érzetek, a viszketés intenzitásáért felelős idegsejtek is löketet kapnak, árulta el Dr. Zhou-Feng Chen, a Washington University kutatója.
Dr. Chen megjegyezte, hogy ugyan a szerotoninblokkolás miatt kevésbé vakaróztak az egerek, ez nagyon nem gyakorlatias megoldás. A szerotoninhormon ugyanis a növekedésben, öregedésben, csontanyagcserében és hangulatszabályozásban is szerepet játszik (az antidepresszánsok például mind szerotoninszintet emelnek, hogy csökkentsék a depressziót). A szerotoninblokkolásnak így hosszútávú, komplex negatív hatásai lehetnek a testben, ráadásul az emberek még nem is tudnák természetes módon kezelni a fájdalomérzeteket sem.
Dr. Chen szerint megoldás lehet minderre az, ha a gerincvelő idegsejtjei és a szerotonin közti kémiai kommunikációba avatkozunk be és nem a szerotonintermelést blokkoljuk, hanem azokat a receptorokat, amelyek a viszketésinger-átvivő sejtekben, az úgynevezett GRPR-neuronokban reagálnak a szerotonin jelenlétére. Egerekben az 5HT1A receptorok hatására kezdenek el a viszketésingerek haladni az agy felé , ennek blokkolása viszont radikálisan csökkentette a viszketési ingert.
A jelenségről a kutatók a Neuron szaklapban számoltak be.
