Sokan terhelés hatására tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, mivel azonban pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, utólag csak legyintenek rá. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. Ha a beteg nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós, netán fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amit verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) is kísérnek, akkor pedig mentőt kell hívni.
A vizsgálatok során kiderülhet, hogy valóban szívbetegségről van-e szó, de akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség is okozhatja a panaszokat. Amennyiben előbbiről van szó, gyors beavatkozással és kezeléssel megelőzhetőek lehetnek a súlyos szövődmények.
Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire kifejezett, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. Ennek hátterében számos ok meghúzódhat a refluxtól kezdve az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásáig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
"Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatják bizonyos készítmények, béta-blokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni" - mutatott rá dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa. "Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is" - tette hozzá.
Nagylabor-vizsgálat
A teljes vérkép- és vizeletelemzés számos olyan - addig esetleg rejtve maradó - problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, és sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
Nyugalmi EKG
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét monitorozza, és erről görbéket rajzol a papírra. A kardiológus ennek alapján értékelni tudja a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, esetleges károsodását. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarokról, ritmuszavarokról, elektrofiziológiai eltérésekről és akár az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól is képet kaphatunk a vizsgálat révén.
Terheléses EKG
Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét: ez az úgynevezett terheléses EKG. A vizsgálattal ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor jelentkezhet például mellkasi fájdalom, vagy akár nehézlégzés, ritmuszavar.
Szívultrahang
Az esetleges billentyűhibákat, valamint a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a gyors, fájdalommentes vizsgálattal kimutatni.
