A magas vérnyomás egyik leggyakoribb, közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, amely miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, aminek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek – mutatott rá lapunkhoz eljuttatott közleményében Dr. Jenei Zsigmond Máté kardiológus (Kardioközpont – Prima Medica). Ezek döntően az alábbiak:
- Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
- Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
- Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
- Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, amely már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
- Só- és vöröshús-fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vöröshús-fogyasztásnál is.
- Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogéntartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
- Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy-alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.
Tünetmentes, de veszélyes
Mivel a magasvérnyomás-betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy stroke, szívinfarktus, vagy éppen veseelégtelenség hívja fel a figyelmet rá. Tény, hogy a betegségre való hajlam bizonyos mértékig genetikailag meghatározott, de egyre többen fogadják meg a kardiológusok tanácsát, miszerint életmóddal kordában tartható, sőt egy bizonyos pontig akár vissza is fordítható a folyamat – különösen fiatalabb korban.
„Akinél felállítják a magasvérnyomás-betegség diagnózisát, annak egy életen át figyelni kell a vérnyomására, és ezzel összefüggésben az életmódjára. A protokoll szerint ugyanis első körben közel három hónapig az életmód rendezésével kell megpróbálni csökkenteni a vérnyomást” – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté. Az életmódprogram alapvető elemei – a dohányzás elhagyása, a rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás, szükség szerint fogyás – egymással is összefüggenek, hiszen például az egészséges szív diétájának is nevezett DASH-étrend önmagában is segíti a fogyást, ami lejjebb viszi a vérnyomásértékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. Ha tehát ennek érdekében rendszeresen aerob (vagyis kardio) mozgást végzünk, az olyan működéseket erősít meg, melyek a többi között a vérnyomás csökkenését eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
Fiatalon is szükséges lehet a vérnyomáscsökkentő gyógyszer
Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges. 160/100 Hgmm fölötti vérnyomásnál, szövődmények és társbetegségek esetén ugyanis mindenképpen vérnyomáscsökkentő gyógyszert kell szedni, de ilyenkor is nagy szerepe van az életmódkezelésnek. A magasvérnyomás-betegségre rendelt gyógyszerek különböző módon hatnak a szervezetre, más a hatásmechanizmusuk, ahogy más és más a velük történő kezelés célja.
A vérnyomáscsökkentésben használt gyógyszereknek négy fő és számos további típusa van. A négy legfontosabb kategória a vízhajtók, az úgynevezett béta-blokkolók, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek és a kalciumcsatorna-blokkolók. A makacs, nehezen kezelhető magasvérnyomás-betegség esetén többféle gyógyszer kombinációjára is szükség lehet. Egyebek mellett a gyógyszerek hatásosságának ellenőrzése miatt is szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll, ahol módosítani, változtatni is lehet a rendelt gyógyszereken, akár azért is, mert a sikeres életmódváltás miatt kevesebbre vagy másra van szükség.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: