Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a zalaegerszegi kórház esetében két hónapja vette fel a finanszírozható eljárások körébe ezt a diagnosztikai módszert, amelynek során a vékonybélben fellépő vérzéseket tudják lokalizálni nagy hatékonysággal, akár járóbeteg-ellátás keretében is. A zalai egészségügyi intézmény évente 60 vizsgálatot végezhet, amelyhez hétmillió forintos finanszírozás társul - nyilatkozta az egészségügyi intézmény főigazgatója, Halász Gabriella.
A főigazgató hozzátette: 2015-ben határozta el az intézmény vezetése, hogy fejleszti a minimális beavatkozást igénylő, és így a betegeket kevésbé terhelő diagnosztikai és műtéti módszereket. Ennek köszönhetően vezették be a szülészet-nőgyógyászaton a laparoszkópos méheltávolítást , a sebészeten a hasonló módszerrel végzett lépeltávolítást, illetve a kardiológián a nyitott szívsövény katéteres műtéti eljárását.
Fekélyt és daganatot is diagnosztizálhatnak vele
Gasztonyi Beáta, a zalaegerszegi belgyógyászat osztályvezető főorvosa a kapszulaendoszkópos vizsgálati módszerről elmondta: 100 ezer ember közül 100 esetében fordul elő vérzés az emésztőrendszerben, ezek öt-hét százalékának ismeretlen az eredete. Ilyenkor tükrözésekkel, computertomográffal ( CT ) vagy mágnesesrezonancia-vizsgálattal ( MR ) próbálják feltárni a vérzés helyét, a vékonybelet azonban eddig csak speciális endoszkóppal, magas szövődményi kockázattal járó altatásban tudták vizsgálni.
A világszerte 2000-ben bemutatott kameraendoszkópos eljárást 2002-ben Győrben alkalmazták Magyarországon először, jelenleg több mint tucatnyi egészségügyi centrumban használatos ez a módszer, amelyet két hónappal ezelőtt vezettek be Zalaegerszegen. Az eljárás során fekélyt, daganatot , polipokat vagy egyéb, vérzést okozó elváltozásokat képesek diagnosztizálni a fájdalommentes módszerrel.
A páciensnek egy mindössze két és fél centiméteres, nagyobb vitamintablettához hasonló kapszulát kell lenyelnie, ami 8-12 óra alatt halad végig a gyomron, a vékonybélen és a vastagbélen. A kamerával, világítással, jeltovábbítóval is ellátott apró kapszula másodpercenként 3-4 képet készít, így a leletező orvosnak több órát vesz igénybe, mire a mintegy 130 ezer felvétel alapján elvégezheti a diagnózist - ismertette a részleteket Gasztonyi Beáta.
Herr Gyula belgyógyász szakorvos hozzátette: a beteg hasára elektródákat helyeznek el, ezek akár élő képet is közvetítenek a vevőegységnek, illetve az adatokat feldolgozó számítógépnek. Az egyszer használatos kapszula akkumulátora 12 óra után merül le, így képet már nem továbbít, a miniatűr készülék pedig három napon belül távozik a szervezetből.
