Általában gyakoribb férfiaknál, mint nőknél, az arány kb. 4:1 Az első tünetek többnyire 30-40 év körül jelentkeznek, a 6. és 7. évtizedre a férfi-nő arány már egyenlő lesz.
A húgyúti kövek különböző mennyiségű kristályból és egy kevés szerves anyagból tevődnek össze. A kőképződéshez telített oldat szükséges, melynek kialakulása a vizelet kémhatásától, ionerősségétől, koncentrációjától, valamint összetételétől függ. A veseköveknek 5 típusa ismert: a kalcium-oxalát, a kalcium-foszfát, a struvit-, a húgysavkő, valamint a cisztinkő.
A leggyakoribb a kalciumtartalmú kő, megközelítően az esetek 85 százalékában ez fordul elő.
A vesekövek kialakulásához a földrajzi tényezők is hozzájárulhatnak. Úgy tűnik, hogy a nagy nedvességtartalom és a meleg "jó talaja" a kőképződésnek, és a tüneteket okozó ureterkövek túlnyomó része is a meleg nyári hónapokban jelentkezik. A húgyúti kövek képződésében valószínűleg nagy szerepet játszik az étrend és a folyadékbevitel. A visszatérő vesekövességben szenvedőknek azt kell tanácsolni, hogy nátrium- és fehérjeszegény étrenden éljenek.
A nagyobb nátriumbevitel többek között csökkenti a vizelettel történő citrátkiválasztást, mely szintén segíti a kőképződést. A fehérjebevitelt napi 1 g/testsúlykilóra kell csökkenteni.
A fokozott fehérjeterhelés fokozza a kalcium-, az oxalát- és a húgysavkiválasztást és csökkentheti a vizelettel történő citrátürítést is. A szénhidrátokról és a zsírokról nem bizonyosodott be, hogy bármiféle hatással lennének a húgyúti kövek kialakulására. A korpa számottevően csökkentheti a vizelet kalciumszintjét azáltal, hogy növeli a bélben való áthaladás ütemét, és a kalciumhoz mechanikusan kötődik.
Az oxalátok és a purinok túlzott bevitele az arra hajlamos egyéneknél fokozhatja a kőképződés gyakoriságát.
Jellemző, hogy az ülőmunkát végzőknél gyakoribb a vesekő képződése.
A vesekő kialakulásához genetikai, öröklött tényezők is hozzájárulhatnak, és ezek közé sorolható a cisztin ürítése is. Ezen betegeknél a vesekövesség gyakran többször is kiújul - a gyógyszeres kezelés ellenére.
Azért, hogy a húgyúti kövek újbóli kialakulását megakadályozzuk, először is el kell érnünk a kőmentességet. A kis kődarabok ugyanis a későbbi kőképződés magjául szolgálhatnak.
A betegeket szakintézményben kell alaposan kivizsgálni és ellenőrizni, hogy minimálisra csökkenthessük a kőbetegség kiújulási esélyét.
A húgysavkövesekben hónapokon belül ismét képződhet kő, ha nem kezdjük el időben a megfelelő kezelést. Ha a kő műtéti eltávolítása után a beteg nem kap gyógyszeres terápiát, 5 éven belül mintegy 50 százalékos gyakorisággal alakulhat ki ismét vesekövesség.
Azért, hogy a vesekő újbóli kialakulását megakadályozzuk, nagyon fontos a fokozott folyadékbevitel. A betegeket arra kell biztatni, hogy étkezés közben, valamint minden étkezés után 2 órával fogyasszanak folyadékot, és lefekvés előtt is igyanak annyit, hogy éjszaka vizelési ingerre ébredjenek, s ilyenkor is igyanak. Ha ugyanis csak napközben fogyaszt sok folyadékot a beteg, ez még nem akadályozza meg a túltelített oldat képződését, amely új kő kialakulásának kezdetét jelenti. X.évf./11.sz.
