A pajzsmirigyünk apró és alig tapintható, mégis kulcsszereplő a testünk "színpadán". Nincs olyan szervünk, amire ne hatna a működése. Befolyásolja a hormonális egyensúlyunkat, az anyagcserénket, az idegrendszerünk állapotát, és a magzati fejlődésben is nélkülözhetetlen. Ha nem működik jól, az az egész szervezetünkre hatással van.
"Én vagyok a védőpajzsod"
A pajzsmirigyünk a nyakunk elülső részén, a légcső és a gége előtt, közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el - ott, ahol a nyakkendőt megkötjük. Két lebenyből áll, amelyeket egy szövetekből álló híd kapcsol össze. Olyan területeken, ahol megfelelő a jódellátottság, nagyjából a hüvelykujjunk elülső percével azonos nagyságúak a lebenyei. Magyarországon az Alföld középső részét kivéve sehol sincs elegendő jód , így a legtöbb magyar ember pajzsmirigye a fentinél 50-60 százalékkal nagyobb. Tömege körülbelül 20-40 gramm − a nőknek jellemzően nagyobb, mint a férfiaknak, és a pajzsmirigy betegségei is gyakrabban fordulnak elő náluk. A két lebenyben sok-sok apró üreg (tüsző) van - ezekben tárolódnak a pajzsmirigy által termelt hormonok - a tiroxin és a trijód-trionin, amit a laborvizsgálaton T4-gyel és T3-mal jelölnek.
A pajzsmirigy a szervezetünk legnagyobb belső elválasztású mirigye, tehát az itt termelődött hormonok közvetlenül a véráramba jutnak, és az egész testünk működésére hatással vannak. Serkentik a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserét , fontos szerepük van a növekedési, fejlődési folyamatokban és az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében is. Ha jól működik, pajzsként védi a szervezetünket a megbetegedésektől, ha viszont zavar támad benne, utat nyithat sokféle betegségnek.
"A jód az üzemanyagom"
Ha a pajzsmirigyünk a motorja számos létfontosságú folyamatnak a szervezetünkben, akkor a jód az üzemanyag, ami működteti. Ha nem kap elég jódot, akkor nem tudja kielégítően ellátni a funkcióját. Felnőtt korban naponta 150 µg a jódszükségletünk, ami terhesség, szoptatás és megterhelő időszakok esetén felmegy 180-200 µg-ra.
Jódozott só, tengeri só, tengeri herkentyűk és tengeri halak fogyasztásával tudunk ügyelni arra, hogy mindig legyen elég üzemanyaga a pajzsmirigyünknek. A szintetikus jóddal viszont legyünk óvatosak. Ha van már valamilyen pajzsmirigy-problémánk, és étrend-kiegészítő formájában extra jódot viszünk be, az belobbanthatja a panaszokat. A jód mellett a szelén is fontos a pajzsmirigyünk megfelelő működéséhez. Ebből naponta 50-100 µg-ot vigyünk be.
"Az agyalapi mirigy a karmesterem"
A laborvizsgálaton a pajzsmirigyhormonok − a T3 és a T4 - szintje mellett az agyalapi mirigyben termelődő TSH értéke árulkodik még a pajzsmirigyünk állapotáról. Az agyalapi mirigy folyamatosan figyeli és érzékeli, hogy a pajzsmirigyünk épp milyen állapotban van, rendben van-e a hormontermelése. Ha alulműködik, akkor az agyalapi mirigy fokozott munkára bírja őt, ezért több TSH-t termel. Ha viszont túlműködik, kevesebb TSH-t küld neki. Ha tehát a TSH szintje emelkedett, akkor pajzsmirigy-alulműködésre, túl alacsony értéknél pedig túlműködésre következtethetünk.
"Mi történik, ha megbetegszem?"
Ha a pajzsmirigyünk alulműködik, lelassul a szervezetünk anyagcseréje, fáradékonyabbak és fázósak leszünk, nehezünkre esik a koncentrálás, lassulhat a mozgásunk, a beszédünk, a gondolkodásunk, hízhatunk, a bőrünk hideggé, szárazzá, sápadttá és durvává válhat. Sok termékenységi zavar, meddőség és vetélés hátterében is a pajzsmirigy alulműködése áll, de ez a zavar magas koleszterinszintet , szívritmuszavarokat és depressziót is okozhat.
Az sem jó, ha a pajzsmirigyünk túlműködik. Az egyik szembetűnő tünet lehet, ha fokozott étvágy mellett is fogyunk, és gyakran van hasmenésünk. Mivel a pajzsmirigy az idegrendszerre is hat, a túlműködése remegést, idegességet, érzelmi labilitást is okozhat. Ilyenkor jellemzően felgyorsul a szívverésünk, nehezen bírjuk a meleget, jobban izzadunk, és megemelkedik a vérnyomásunk. Nőknél ez a zavar menstruációs panaszokat is okozhat. A pajzsmirigy túlműködésétől a szerv megnagyobbodhat. Ha könnyen kitapintható, esetleg már szabad szemmel is látható, akkor érdemes orvoshoz fordulni, mert valószínűleg pajzsmirigy-megnagyobbodásunk (strúmánk, golyvánk) van.
Az is előfordul, hogy a pajzsmirigy begyullad. Ezt okozhatják kórokozók, de lehet autoimmun eredetű is. Utóbbi esetben a szervezetünk olyan antitesteket termel, amelyek folyamatosan pusztítják a pajzsmirigy szöveteit. A vérképben az anti-TPO-szintből lehet következtetni arra, hogy zajlanak-e ilyen önmegbetegítő folyamatok a testünkben.
A pajzsmirigyben tapintásos vizsgálattal vagy ultrahanggal találhatnak apró göböket is, amelyek jóindulatú elváltozások, és jól kezelhetők. A pajzsmirigyrák gyakorisága az elmúlt 20 évben megháromszorozódott. Hazánkban a daganatos megbetegedések 3-4%-át teszi ez ki, ami nagyjából 400-600 új pajzsmirigydaganatos beteget jelent évente. Noha a betegség gyakoribbá vált, nem változott a halálozási ráta, mivel a korai stádiumban felismert megbetegedések többségénél teljes gyógyulás várható.
"Mit tegyél, hogy jól legyek?"
A pajzsmirigyünk működési zavarai általában azt jelzik, hogy kibillentünk az egyensúlyunkból: nem alszunk eleget, túl sokat stresszelünk, nem táplálkozunk megfelelően és keveset mozgunk. Ahhoz, hogy ne betegedjen meg ez a szervünk, egészséges életmódot kell fenntartanunk, és figyelnünk kell a megfelelő jódbevitelre. Érdemes legalább évente ellenőriztetni a vérképünket, hogy így információt kapjunk a pajzsmirigyünk állapotáról. Időnként önvizsgálatot is végezhetünk: tapintsuk át a pajzsmirigyünket, és ha nagyobbnak találjuk, vagy gyakran érzünk gombócot a torkunkban, forduljunk orvoshoz. A hormonok szintjét általában gyógyszeres kezeléssel állítják helyre, így a szerv is képes újra jól működni.
Zádrovich Aliz test-lélek terapeuta, szomatodráma-játékvezető írása
Közreműködött: dr. Breyer Helga belgyógyász
A cikk a Nők Lapja Egészség februári számában jelent meg.
