Jód

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
Mihez szükséges?
Mennyi szükséges belőle?
A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejeskáposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja.Miben található meg?
A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos.Napi szükséglet / adagolás
életkor | szükséglet (milligramm) |
nő | férfi | |
Félévesnél fiatalabb | 0,04 | |
7-12 hónap | 0,05 | |
1-3 év | 0,07 | |
4-6 év | 0,09 | |
7-10 év | 0,12 | |
11-14 év | 0,15 | |
15-18 év | 0,15 | 0,115 |
19-30 év | 0,15 | |
31-60 év | 0,15 | |
60 év felett | 0,15 |
szükséglet (milligramm) |
nő | férfi | |
Várandósság | 0,18 | - |
Szoptatás | 0,2 | - |
Nehéz fizikai munka | - | 0,15 |
Stressz | 0,15 | |
Dohányzás | 0,18 | |
Alkohol fogyasztás | 0,18 | |
Menopauza | 0,15 | - |
A hiány és többlet hatása