Megduplázódott a betegek száma
Statisztikák szerint az utóbbi két évtizedben duplájára nőtt a pajzsmirigydaganatosok száma. Ennek fő oka azonban nem a betegség gyors terjedése, hanem az egyre fejlettebb diagnosztikus eszközök megjelenése, amelyek segítségével sokkal pontosabb és részletesebb képet lehet kapni a pajzsmirigy szerkezetéről és az esetleges elváltozásokról. A szerv ultrahangos vizsgálatán túl nagy segítséget jelent az MRI , valamint az úgynevezett aspirációs citológia is. Ezekkel nemcsak a göbök jelenléte fedezhető fel, hanem megállapítható az is, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásokkal állunk-e szemben.
A fiatalabb nőket veszélyezteti
Bár senki sincs védve a pajzsmirigydaganattól, az Amerikai Ráktársaság felmérése szerint leginkább fiatalabb nőknél diagnosztizálják a betegséget. Ennek oka pontosan még nem tisztázott, ám valószínű, hogy a hormonális rendszerben kell keresni a magyarázatot.
Nyelési nehézség és megnagyobbodott nyirokcsomók
A pajzsmirigyráknak nincsenek egyértelmű tünetei, hiszen a jóindulatú göbök is ugyanolyan tüneteket produkálhatnak. Mégis akkor gyakoribb, amikor rekedtségről, a hang mélyüléséről, nyelési és légzési nehézségről, valamint megnagyobbodott nyirokcsomókról panaszkodik a beteg. Természetesen ilyen esetekben sem kell megijedni, ugyanis jóindulatú elváltozások is kiválthatnak hasonló tüneteket.
Több típusa is van
A pajzsmirigyrákoknak több típusát is megkülönböztetjük szöveti szerkezetük szerint, illetve aszerint, hogy mennyire kifejlett sejtből indulnak ki. Ezek alapján megkülönböztetünk papilláris, follikuláris, medulláris és anaplasztikus rákot. A prognózis az első két esetben a legjobb - és szerencsére ez a kettő fordul elő a leggyakrabban.
Nem mindig jár hormonzavarral
Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigydaganat - legyen az jó- vagy rosszindulatú - nem feltétlenül jár együtt a szerv alul- vagy túlműködésével. Éppen ezért sokszor nem is hívja fel rá olyan tünet a figyelmet, mint például a testsúlyváltozás, a hajhullás vagy az emésztési zavarok - mondta el dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy-specialistája.
Mikor kell eltávolítani a pajzsmirigyet?
Attól függően, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó, pajzsmirigyműtétre lehet szükség. Ennek során eltávolítják vagy az egész szervet vagy csupán egy részét - előbbi esetben értelemszerűen élete végéig hormonpótlásra szorul a beteg. A műtét után sokszor izotópkezelésre is sor kerül, hogy biztosan ne maradjanak daganatos sejtek. A pajzsmirigy jóindulatú daganataival a legtöbb esetben nincs teendő, rendszerint megfigyelést, ultrahangos ellenőrzést javasolnak az orvosok. Ha azonban a göb nagysága meghaladja a három centimétert vagy nyomja a mellette levő légcsövet, akkor műtéti eltávolításra van szükség.
