A Conn-szindrómát a mellékvese külső rétegének túlműködése okozza, ami által fokozódik a szervezet nátrium- és vízvisszatartása. Mindez izomgyengeséghez, fokozott szomjúsághoz vezet, illetve kialakul a hipertónia , amely külön odafigyelést igényel. A Conn-betegség hátterében leggyakrabban jóindulatú adenóma, ritkábban pedig rosszindulatú daganat áll, amely egyedül műtéti úton gyógyítható.
Az adenóma miatt fokozódik a vízháztartást szabályozó szteroid, az aldoszteron termelődése, ami serkenti a vesében a nátrium és a víz visszaszívódását. Emiatt a vér térfogata megnő, így ezzel párhuzamosan a vérnyomás is emelkedik. Ezzel egyidejűleg a szervezet elkezd káliumot veszíteni, ami tünetként izomgyengeség formájában jelentkezik.
Hogyan kezelhető a probléma?
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és a terheléses laborvizsgálatok, továbbá képalkotó vizsgálatok is szükségesek (CT, MR, mellékvese érfestéses vizsgálata). Ilyenkor egyaránt megnézik a nátriumszintet, a káliumszintet, a renint és az aldoszteronszintet, illetve a fokozott káliumürítés kimutatható a vizeletből. EKG-vizsgálat esetén a szakorvos jellegzetes eltérés után kutat a szívműködésben.
Mint azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy-specialistája kifejtette, a Conn-szindróma gyógyítása sebészi úton történik. A megfelelően eltávolított mellékvese-daganat végleges gyógyulást eredményezhet. Amennyiben a vérnyomás normalizálódik, további kezelés sem szükséges. Előfordul azonban, hogy az évek óta meglévő Conn-szindróma miatti hipertónia maradandó érfalkárosodást okoz , ezáltal a magas vérnyomás megmarad a műtét után is. Ennek értéke azonban jóval alacsonyabb, mint a műtét előtti.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: