Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala egy vizsgálattal kimutatta: napjainkra a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság széles rétegei fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot égetnek, és ezeknek az égetéseknek az aránya jelentősen növekedett az elmúlt években. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecskekibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, 2013-ra ez az arány 45 százalékra nőtt. Ezen belül pedig az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért volt felelős a lakossági égetés. Ezek az apró szemcsék légzőszervi, érrendszeri, daganatos és egyéb betegségeket okozhatnak. A fűtésből eredő levegőszennyezést tovább fokozza, hogy a tüzelőanyagokat gyakran elavult berendezésekben és nem megfelelő tüzelési technikával égetik. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.
Mennyit ér az egészsége?
"A szilárd tüzelőanyagokkal történő égetés sokkal többe kerül a társadalomnak, mint amennyit ezeknek az anyagoknak megvásárlói fizetnek. Egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak (amennyiben legálisan veszi a fát) a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, ha viszont az emiatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadjuk, akkor ez az összeg a legszerényebb számítások szerint is 500 ezer forintot tesz ki. A lignit esetében pedig a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont több mint 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése - ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény - még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak" - fejtette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője szerint a felméréseik azt mutatják, hogy a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következménye, bár helyenként kétség kívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben arra hivatkozással, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.
Magyarország a legrosszabb országok között
Évente 6,5 millió ember hal meg a légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségek, például tüdőrák, stroke vagy más szív- és érrendszeri betegségek miatt. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég megjelent tanulmányából kiderül, hogy Magyarország 100 ezer emberre jutó légszennyezés okozta halálozások számát tekintve benne van a világ 20 legrosszabb ilyen adattal rendelkező országában, a 17. helyezett, Csád, Srí Lanka és Szomália előtt.
