Jódhiány leggyakrabban terhes, illetve szoptató nőknél fordul elő, mivel esetükben a szervezet jódigénye megnő, illetve vegetáriánusoknál és vegánoknál, mivel a nyomelemet a tej, a tojás és a tengeri ételek tartalmazzák a konyhasón kívül nagyobb mennyiségben.
Golyva (megnagyobbodott pajzsmirigy)
Ha a szervezetbe bevitt jód mennyisége napi 100 mikrogramm alá esik, a szervezet többet kezd termelni a TSH nevű pajzsmirigyhormonból, amelynek hatására maga a mirigy megnagyobbodhat. Van, akinél a változás látványos, de olyan is, akinél csak pajzsmirigy-ultrahanggal mutatható ki.
Pajzsmirigy-alulműködés
Ha a jódbevitel 10-20 mikrogramm alá esik napi szinten, akkor a pajzsmirigy bizonyos hormonokból kevesebbet kezd termelni a szükségesnél. llyenkor olyan tüneteket tapasztalhatunk, mint a fáradtság, a hízás, a hajhullás, a székrekedés, a bőr kiszáradása, az arc felpuffadása, izomgyengeség, depresszió és memóriazavarok.
Terhességi komplikációk, fogantatási nehézségek
A jódhiány egyeseknél terméketlenséghez, vetéléshez, koraszüléshez , halvaszüléshez, illetve magzati fejlődési rendellenességekhez is vezethet. Azoknál a csecsemőknél, akiknek az édesanyja a terhesség vagy a szoptatás alatt jódhiányos, szellemi visszamaradottság, alacsony IQ, lassú növekedés, beszéd-, illetve hallásproblémák alakulhatnak ki. A mérsékelt jódhiány pedig megnövelheti az ADHD kialakulásának esélyét is.
A felnőtt szervezet jódigénye napi 150 mikrogramm, terhes nők esetében 220, szoptató anyukák esetében pedig 290 mikrogramm. A jódozott konyhasó fogyasztása mellett érdemes tengeri halakat, tejet, tejtermékeket és tojást is rendszeresen fogyasztani.
Forrás: prevention.com
