Évente több ezer embert érint krónikus hasnyálmirigy-gyulladás Magyarországon. Hatására a szervben ciszták, meszesedések, zsugorodás alakulhat ki, a hasnyálmirigy-vezetékek, az epeúti vezeték beszűkülhet, cukorbetegség és hasnyálmirigyrák alakulhat ki. Az alkoholfogyasztás mellett a dohányzás is fontos szerepet játszik kialakulásában – mára a dohányzást az egyik legfontosabb kockázati tényezőként tartják számon.
Mint az a Semmelweis Egyetem hétfői közleményében olvasható, a dohányzás és a betegség közötti összefüggés pontosabb feltárásához a Semmelweis Egyetem és a Szegedi, valamint a Pécsi Tudományegyetem kutatói egy fehérje, a cisztás fibrózis transzmembrán konduktancia regulátor (CFTR) működését vizsgálták, mivel ennek aktivitása a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél megváltozik.
A CFTR egy fehérje, amely a só és víz egyensúlyának fenntartásáért felel a szervezet több részén, például a hasnyálmirigyben is. Ha nem működik megfelelően, az egyensúly felborul, a klorid (a só egyik alkotóeleme) nem tud kijutni a sejtből, enélkül pedig a víz nem tudja hidratálni a sejtfelületet. A sejteket beborító nyák sűrűvé és ragacsossá válik, végül elzárhatja a hasnyálmirigy-vezetéket.
Visszafordíthatatlan károsodás
A CFTR működésének értékeléséhez a kutatók egészséges és krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek (dohányzók és nem dohányzók) verejtékének kloridtartalmát vizsgálták. Mind az egészséges, mind a beteg dohányosok izzadtságmintáiban magasabb volt a kloridkoncentráció a nemdohányzókéhoz képest, ami a dohányzás hatására lecsökkent CFTR-működésre utal. A dohányosok hasnyálmirigy-szövetében a betegség jelenlététől függetlenül alacsonyabb volt a CFTR aktivitása, mint a nemdohányzóknál. Emellett mérték a vérben található nehézfémeket és a szövetek kadmiumkoncentrációját is. A dohányosok vérének kadmium- és higanytartalma, a hasnyálmirigy-szövet kadmiumszintje szintén emelkedett értékeket mutatott a nem dohányzó résztvevőkkel összevetve.
A kutatás eredményei szerint a dohányzás okozta (sejtszintű) károsodás nem visszafordítható. „A dohányban található nehézfémek irreverzibilisen lerakódnak a pankreászban, ahol folyamatos gyulladást tartanak fenn. Az alkohol hatása ennél enyhébb és reverzibilis. Azaz kis mennyiségű alkohol még nem feltétlenül probléma, míg a dohányzás igen” – fogalmazott dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatója, a kutatás utolsó szerzője. A fentieken túl további állatkísérletekkel igazolták a dohányfüst és a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegekre jellemző csökkent CTFR-működés, korlátozott hasnyálfolyadék-képződés és bikarbonát-kiválasztás közötti összefüggéseket.
