Miért lesz aranyerünk?
Az aranyérbetegség egyes becslések szerint az emberek csaknem harmadát érinti kisebb vagy nagyobb mértékben. Az ötvenéves korosztályból pedig minden második ember elmondhatja, hogy voltak már aranyeres panaszai, a korral ugyanis nő a kockázat, persze ez nem jelenti azt, hogy serdülőknél ne fordulhatna elő.
Az aranyér kiváltó okai közül kiemelhető az örökletes kötőszöveti gyengeség, a fokozott hasüregi nyomásviszonyok, amelyek terhesség, szülés, de székrekedés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok miatt is felléphetnek. Mindemellett az elhízás, a mozgáshiány és ülő életmód, a helytelen táplálkozás – rostszegény étrend, csípős-fűszeres ételek és a kevés folyadékfogyasztás is kiválthatják a betegséget.
Miért alakul ki az aranyér?
A végbél illetve a végbélnyálkahártya finom ér- és ideghálózattal rendelkezik, szervezetünk egyik legérzékenyebb területe. Az egyik legfontosabb kérdés, ami az aranyérrel kapcsolatban megfogalmazódhat, hogy valójában, miért is van szükségünk erre a "csomóra"? "Ha nem lenne oka, nem is alakult volna ki: a tökéletes záráshoz ugyanis szükség van valamilyen víz- és légszigetelő anyagra, amely megduzzadva zár, lelapulva utat enged az akaratnak" – mondja Bánfalvi Péter, proktológus.
Mint mondja, ebben az esetben vérrel teli "zsákról van szó", amely szükség esetén hamar kiürül, vagy telítődik. Ez a zsák az azt rögzítő kötőszövetével és a borításával együtt alkotja az aranyeret: ennek jelenléte természetes és egészséges, akkor van gond, ha a zsák túlzottan kitágul – ekkor már aranyérbetegséggel van dolgunk, amit a legtöbb esetben kezelni kell. A belső nyálkahártyán keletkező érgomolyagot belső aranyérnek hívjuk, a bőrrel fedettet pedig külsőnek – ennek a kezelésben van szerepe.
A belső aranyérnek különböző fokozatai vannak
A legenyhébb első fokúnál a zsák kitágul, de nem "zavar be" a végbél alsóbb részébe – ez általában nem igényel beavatkozást. Ha az aranyér maga alá fordulva boltosul, "néha kikandikál", majd magától visszahúzódik, akkor másodfokú aranyérrel van dolgunk. Ám ha már székelés közben vagy után csomóként tapintható, és csak kézi segítséggel tüntethető el, akkor már harmadfokú az aranyér. A negyedik stádiumban már állandóan "kint tartózkodik", és a megnyúlt nyálkahártya borítása miatt tartósan nem lehet visszanyomni.
Nem ritka, hogy az aranyér más, végbélbetegségekkel együtt van jelen, így valóban nem árt, ha elmegyünk orvoshoz, ha bármilyen szokatlan "kitüremkedést" vagy tünetet észlelünk. "Sokszor összetévesztik a végbélrákot az aranyérrel, és fordítva".
Árulkodó panaszok aranyér esetén
Az aranyeres panaszok – viszketés, vérzés, váladékozás, gyulladás, kitüremkedés, székelési nehézség – nincsenek közvetlen összefüggésben az aranyérbetegség fokozatával. Mindezt akár kezdődő aranyér is produkálhatja. Bánfalvi szerint általában a vérzés az, ami az orvoshoz "hajtja" a beteget, "megijednek, hogy nagy a baj". Jó, ha tudjuk, hogy az aranyér ritkán fáj, a fájdalom más betegségeket, gyulladást jelezhet. Nem ritka, hogy egyszerre több betegség is jelen van, amelyeket külön kell kezelni.
A proktológus szerint az aranyér sem egyformán üti fel a fejét valamennyi érintettnél. Előfordulhat, hogy egyik pillanatról a másikra megjelenik: pl. egy csípős, megterhelő étel után a panaszok néhány napig jelen lehetnek, majd elmúlnak maguktól. Akkor van baj, ha ez újra és újra megismétlődik – akkor már nem érdemes halogatni az orvos által ajánlott kezelést.
Mint mondja, nem egyszer hívták már fel azzal a problémával, hogy "pár napja valami fájdalmas nőtt oda, nem lehet visszahelyezni, csak egyre fáj, ülni sem tud". Aztán a beteg két nap múlva nem megy el a megbeszélt vizsgálatra. Megszűnik a feszülő fájdalom, esetleg a csomó is visszahúzódik, és "már nem kell az orvosi segítség."
Hol jobb, hol rosszabb az aranyér
Vannak olyan esetek is, amikor évek vagy évtizedek alatt alakul ki a betegség, hol rosszabb, hol jobb állapotot eredményezve. A műtétet akkor érdemes megfontolni, ha hosszú ideje fennáll a probléma, és a rendszeres kezelés mellett sem javul, vagy például rendszeresen bevérzik. "Ne várjuk meg, míg rálépünk az aranyerünkre" – javasolja Bánfalvi doktor.
Terhesség alatt is kialakulhat a betegség, ez ellen sajnos nem lehet túl sok mindent tenni, de az étkezésre, illetve a könnyű székelésre lehet figyelni. Nem kell azonban megijedni, általában jól kezelhető a már kialakult aranyeresség, de fél év múlva akár el is múlhat – maradhatnak ugyan bőrnyúlványok, de ezek teljesen ártalmatlanok.
Ha az aranyérpanasz nem múlik
Ha az otthon megkezdett kezeléstől nem múlik panaszunk, menjünk el szakorvoshoz, aki megállapítja, hogy valóban aranyérrel van dolgunk, milyen súlyos a problémánk és mi a legmegfelelőbb kezelés rá. A problémával minden esetben proktológiai rendelésre menjünk, ahol lehetőség van a tükrözésre, mert ujjal nem lehet "minden kétséget kizáró biztonsággal" megállapítani a betegséget.
