Sokan tévesen úgy gondolják, hogy az intimtorna kínos, szégyellnivaló mozgásforma, amely kizárólag a nők számára hasznos, közülük is elsősorban azoknak, akiknek a szülést követően, esetleg betegségből adódóan „gondjuk van odalent”. Például vizelettartási vagy valamilyen hüvelyt érintő problémával, zavarral küzdenek. Ez azonban nem így van. Az intimtorna nem kizárólag a női bajok orvoslására való, sőt. A férfiak számára ugyanolyan hasznos.
Mire jó az intimtorna?
A medencefenék izomzatának gyengülése az életkor előrehaladtával férfiakra és nőkre egyaránt jellemző. Ennek velejárója, hogy az izmok veszítenek feszességükből, megnyúlnak, a kismedencében található szervek pedig megfelelő alátámasztás híján megsüllyedhetnek, ami vizelettartási problémákhoz, súlyos esetben inkontinenciához is vezethet. (Nőknél gyakori probléma a terhesség alatt, amikor a baba növekvő súlya miatt extra terhelés nehezedik a kismedencében lévő vénákra, izmokra és szervekre.) Az intimtorna azonban nem csak a hüvely- és a gátizomzat megerősítésében segít: fejleszti a kismedencei és alhasi izmokat, rendszeres gyakorlásával pedig a kismedencei és alhasi szervek – nőknél a belső nemi szervek mellett a húgyhólyag, a húgycső és a végbél, férfiaknál a húgyhólyag, a húgycső, a prosztata, a herék és a végbél – egészsége is megóvható.
A medencealapi izmoknak (gátizmoknak) és a záróizmoknak - amelyeknek jó része akaratlagosan irányítható - kulcsszerepe van a vizelet- és székletürítés szabályozásában, valamint a kismedencei és alhasi szervek alátámasztásában. Fejleszthetők, erősíthetők, és erre szükség is van, ha ugyanis leépülnek, meggyengülnek és megnyúlnak, a már említett inkontinencián kívül számos kellemetlenséggel járhatnak, például végbélgyengeséggel vagy aranyérrel.
Intimtornával az aranyér ellen
Az aranyérbetegség igazi népbetegségnek számít. Becslések szerint minden harmadik embert érinti, és az életkor előrehaladtával előfordulásának gyakorisága nő: 50 éves kor felett már minden második ember küzd enyhébb vagy súlyosabb aranyeres panaszokkal. Ezek közé tartozik a végbéltáji viszketés, a fájdalom, súlyosabb esetben az aranyér kitüremkedése, előreesése, a székelés után jelentkező vérzés. Az aranyeres csomók, vagyis a végbél és a végbél falában keletkező vénatágulatok kialakulásában számos tényező szerepet játszik az örökletes kötőszöveti gyengeségtől kezdve az egészségtelen táplálkozáson át a mozgásszegény életmódig.
A megelőzésében sokat segíthet a tudatos életmód: az egészséges, vitaminokban, rostokban gazdag táplálkozás, a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, a rendszeres testmozgás és a kismedencei valamint a végbélkörnyéki izmok célzott erősítése.
Amikor a megelőzés helyett a gyógyulás felgyorsítása a cél
Kialakult aranyérbetegség esetén különösen fontos lehet az intimtorna, mert sokat javíthat az érintettek állapotán. Az aranyérbetegségnek négy stádiuma van aszerint, hogy mennyire előrehaladott. A kezdeti szakaszban, amikor a végbélnyílás környékén elhelyezkedő aranyeres csomók még jellemzően nem okoznak különösebb panaszokat, a medencealapi izmok intimtornával való erősítésével visszaállítható az eredeti állapot. Ha ez nem sikerül maradéktalanul, akkor is megelőzhető a tünetek súlyosbodása.
Amikor az aranyér már olyan stádiumban van, hogy panaszokat okoz, az intimtorna elsődleges célja ezek enyhítése és a gyógyulás felgyorsítása lehet. A második stádiumban az aranyeres csomók székletürítéskor jellemzően kitüremkednek a végbélnyílás elé, ám utána maguktól visszahúzódnak. A harmadik stádiumban viszont már csak kézzel lehet visszanyomkodni ezeket, a negyedikben pedig már kézzel sem. Utóbbi esetében gyakran csak a műtéti beavatkozás hoz gyógyulást vagy tartós javulást. Az intimtornának ilyenkor is fontos szerepe van: a végbél környéke könnyebben és gyorsabban regenerálódik, ha az itt található izmok edzettek.
Ahhoz, hogy az intimtorna valóban hatékony legyen, és célzottan azokat a területeket fejlessze, erősítse, amelyekre szükség van, fontos, hogy az érintettek ne szégyelljenek szakembertől segítséget kérni.
