Egyes becslések szerint Magyarországon minden harmadik ember életét megkeserítik az aranyeres panaszok, az 50 év felettiek körében viszont már 50 százalékos a probléma előfordulási aránya. Az aranyérbetegség nagyobb eséllyel alakul ki az ülőmunkát végző, a mozgásszegény életmódot folytató, az egészségtelenül táplálkozó, illetve a túlsúlyos személyeknél, de a várandósság, a nagy fizikai megterhelés és a gyakori székrekedés is fokozza a rizikót.
Az aranyér árulkodó jeleit akkor sem árt ismerni, ha jelenleg nem tartozunk egyik fentebb felsorolt kockázati csoportba sem. Néhány tünet ugyanis rémisztő lehet, ráadásul nemcsak aranyérre, hanem komolyabb, akár rákos elváltozásra is utalhat.
Furcsa dudor odalent
Ha dolgunk végeztével megtöröljük magunkat odalent, és egy dudort tapintunk ki a végbelünknél, az igen ijesztő lehet elsőre. A háttérben a leggyakrabban aranyér, pontosabban a végbél falán megjelenő vénatágulat, más néven aranyeres csomó áll.
A székletürítéskor kitüremkedő csomó a betegség kezdeti stádiumában jellemzően még magától visszahúzódik a székelés után, idővel viszont csak az ujjunkkal tudjuk visszahelyezni, később pedig már sehogy. A duzzanat a kezdetekben még általában nem fájdalmas, viszont kifejezetten érzékeny lehet, ha pedig nem húzódik vissza, akkor kidörzsölődhet és váladékozhat is.
Élénkpiros vér
Nemcsak a duzzanat kitapintása, hanem a vécépapíron vagy a kagylóban megjelenő vércseppek látványa is rémülettel tölthet el minket. Tudnunk kell tehát, hogy a vérzés is igen jellemző tünet az aranyeresek körében, és inkább csak figyelemfelhívó „funkciót” tölt be, különösebb veszélyt ugyanis nem jelent – hosszú távon viszont emeli a vérszegénység rizikóját.
A vérzés pontos okának megállapítását bízzuk inkább szakemberre, de azt azért jó tudni, hogy az aranyér miatti vérzés csupán csekély mértékű, és mivel a vér nem tölt időt sem a gyomorban, sem a bélben, mindig friss, élénkpiros színű. Ha tehát 1-1 cseppnél nagyobb mennyiségű, illetve sötétebb vörös vagy fekete vér távozik a végbelünkön, akkor nem aranyérrel állunk szemben.
Viszketés és fájdalom
A fentiekhez viszonyítva kevésbé ijesztő, sokkal inkább bosszantó panasz a szintén gyakran fellépő viszketés. Ennek oka, hogy az aranyeres csomó megakadályozhatja, hogy a kényes területet alaposan meg tudjuk tisztítani székletürítés után – mindezek következményeként pedig megjelenhet a viszketés. De akár a kidörzsölődött, kisebesedett, váladékozó csomó miatt is érezhetünk kínzó viszketést odalent.
Hasonlóan gyakori, ám egy fokkal kétségbeejtőbb tünet a székelés közben érzett fájdalom, amely tompa és nyilalló is lehet. A kellemetlenség nem feltétlenül múlik el teljesen a vécézés után, vagyis akár ürítéstől függetlenül is tapasztalhatunk fájdalmat a végbélnyílásnál vagy a végbél belsejében. Hosszú ülés hatására fokozódhat a panasz.
Ne vegyük félvállról!
Valószínűleg nem nehéz elképzelni, hogy az ismertetett kellemetlenségek mennyire kihathatnak mindennapi életünkre, akár komolyan rontva életminőségünket. Meg kell tehát próbálnunk minden tőlünk telhetőt a panaszok enyhítése érdekében.
A székrekedés miatti erőlködés fokozhatja a tüneteket, ha tehát gondjaink vannak a székletürítéssel, érdemes emelni folyadék- és rostbevitelünkön, illetve több mozgást csempészni mindennapjainkba. Az aranyeres panaszokra javasolt továbbá kipróbálni a kimondottan erre a célra kifejlesztett kenőcsöket és kúpokat. Az elhanyagolt aranyérbetegség ugyanis komolyabb következményekkel is járhat: gyakori szövődmény például a krónikus gyulladás és az aranyeres krízis is.
Fontos az is, hogy bármennyire is kényes téma, ne szégyelljünk orvoshoz fordulni, egy szakember ugyanis meg tudja állapítani, mennyire súlyos a probléma, valamint segíthet kiválasztani a számunkra legmegfelelőbb készítményeket a kezeléshez. De legalább ennyire lényeges az is, hogy a proktológus kizárja a súlyosabb elváltozásokat – a végbélvérzés és -fájdalom ugyanis rákra is utalhat.
