Okos otthonok: ez lehet a megoldás a demenciára?

Napjainkban 44 millió embert érint a demencia, 2050-re pedig várhatóan ez a szám a háromszorosára fog nőni. Ezeken az embereken segíthetnek az okos otthonok.

A demencia nem természetes része az öregedésnek. Valójában ez egy átfogó terminus, amely körülbelül száz különböző agyi megbetegedés tüneteit foglalja össze a memóriazavaroktól a nyelvi képesség problémáin át a megértési, a gondolkodási és az ítéletalkotási nehézségekig. Az Alzheimer-kór a legismertebb olyan betegség, amely ezeket a tüneteket okozza; és ez a leggyakoribb is: az esetek kétharmadában valóban az Alzheimer-kór okozza a tüneteket.

Jelenleg 44 millió embert érint a demencia, 2050-re pedig várhatóan ez a szám a háromszorosára fog nőni, ahogyan a várható élettartam nő. Az érintettek számának növekedése viszont komoly gazdasági nehézséget jelent a társadalom számára, ugyanis ezeknek a betegeknek az ellátása és felügyelete igen költséges.

A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb (50-70 százalék) oka. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Általában 40 éves kor felett jelentkezik. Tudjon meg többet, kattintson! A demenciára egyelőre nincsen gyógymód. Léteznek ugyan olyan szerek, amelyek lassítják az előrehaladását, de megállítani vagy visszafordítani nem tudják a folyamatot. A betegek többsége hosszú időt tölt lassan romló állapotban, többségük állandó felügyeletre szorul. Ez azonban sokszor nehezen oldható meg, éppen ezért a kutatók napjainkban inkább olyan lehetőségeken dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek a lehető leghosszabb ideig önálló életet élhessenek.

A demencia tünetei nem egyformán érintik az egyes embereket . Sokan nehezen emlékeznek vissza a közelmúltbeli eseményekre, nem tudják követni a beszélgetés fonalát, és sokszor keresik a megfelelő szavakat. Előfordulhat az is, hogy elfelejtenek neveket, ismétlik önmagukat, összezavarodnak a dátumokat és az időpontokat illetően.

Előfordulhat például, hogy a demens beteg az éjszaka közepén fölébred, azt hiszi, hogy reggel van, fölkel és felöltözködik. A betegség előrehaladtával pedig a beteg viselkedése megváltozhat - akár a személyiségétől teljesen idegen módon is. Előfordul, hogy újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, megváltoznak az étkezési szokásaik, és rosszul vagy össze-vissza alszanak. A betegség késői stádiumaiban pedig erős fogyás és izomgyengeség lép föl.

A tünetekből látható, hogy a demens betegek egy idő után napi 24 órás felügyeletre szorulnak: ez praktikusan azt jelenti, hogy egy családtagnak vagy egy gondozónak állandóan vele kell lennie. Másik lehetőség, hogy a beteg egy otthonba kerül, ahol megoldott az állandó felügyelet. Az otthoni gondozás nagy pszichés, fizikai és anyagi terheket ró a családra. Sokan kötelességüknek érzik a gondozást, és emiatt otthagyják vagy elveszítik munkájukat, anyagi nehézségeik adódnak. Ehhez járul hozzá, hogy a nagy pszichés terhelés miatt a gondozó családtagok kiéghetnek.

Okos otthonok segítenek a demens betegek otthonápolásában

Manapság azonban már elképzelhető az a megoldás is, hogy a betegek otthonát robotok segítségével olyanná alakítsák, hogy abban a demens személyek relatíve önállóan tudjanak élni . Ezek az "okos otthonok" segítenek a betegeknek abban, hogy minőségibb életet élhessenek.

Ma már elképzelhető, hogy a fürdőszobában, a konyhában a víz, illetve a gázcsapok olyan érzékelőkkel legyenek ellátva, amelyek elzárják saját magukat és vészjelzést küldenek, ha nyitva felejtik őket. Az ágy ugyanígy ellátható olyan szenzorokkal, amelyek riasztják a gondozót, ha a beteg az éjszaka közepén fölkel . De az is elképzelhető, hogy ilyenkor egy hang figyelmezteti a beteget, hogy éjszaka van, és menjen vissza az ágyába.

A lakásban, illetve közvetlenül a betegnél (például egy nyakláncon) elhelyezhető egy úgynevezett pánikgomb, amit akkor használ, amikor feltétlenül segítségre szorul. Az időzavarral is fel tudják venni a harcot a különböző intelligens naptárak és órák, amelyek képesek emlékeztetőket küldeni. Mindezen technikai vívmányok segítségével a demens betegek felügyeletének terhe csökken , az önállóságukat tovább meg tudják őrizni.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra