Okos otthonok: ez lehet a megoldás a demenciára?

Napjainkban 44 millió embert érint a demencia, 2050-re pedig várhatóan ez a szám a háromszorosára fog nőni. Ezeken az embereken segíthetnek az okos otthonok.

A demencia nem természetes része az öregedésnek. Valójában ez egy átfogó terminus, amely körülbelül száz különböző agyi megbetegedés tüneteit foglalja össze a memóriazavaroktól a nyelvi képesség problémáin át a megértési, a gondolkodási és az ítéletalkotási nehézségekig. Az Alzheimer-kór a legismertebb olyan betegség, amely ezeket a tüneteket okozza; és ez a leggyakoribb is: az esetek kétharmadában valóban az Alzheimer-kór okozza a tüneteket.
Jelenleg 44 millió embert érint a demencia, 2050-re pedig várhatóan ez a szám a háromszorosára fog nőni, ahogyan a várható élettartam nő. Az érintettek számának növekedése viszont komoly gazdasági nehézséget jelent a társadalom számára, ugyanis ezeknek a betegeknek az ellátása és felügyelete igen költséges.

Mi az Alzheimer-kór?

A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb (50-70 százalék) oka. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Általában 40 éves kor felett jelentkezik. Tudjon meg többet, kattintson!

A demenciára egyelőre nincsen gyógymód. Léteznek ugyan olyan szerek, amelyek lassítják az előrehaladását, de megállítani vagy visszafordítani nem tudják a folyamatot. A betegek többsége hosszú időt tölt lassan romló állapotban, többségük állandó felügyeletre szorul. Ez azonban sokszor nehezen oldható meg, éppen ezért a kutatók napjainkban inkább olyan lehetőségeken dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a betegek a lehető leghosszabb ideig önálló életet élhessenek.

A demencia tünetei nem egyformán érintik az egyes embereket. Sokan nehezen emlékeznek vissza a közelmúltbeli eseményekre, nem tudják követni a beszélgetés fonalát, és sokszor keresik a megfelelő szavakat. Előfordulhat az is, hogy elfelejtenek neveket, ismétlik önmagukat, összezavarodnak a dátumokat és az időpontokat illetően.

Előfordulhat például, hogy a demens beteg az éjszaka közepén fölébred, azt hiszi, hogy reggel van, fölkel és felöltözködik. A betegség előrehaladtával pedig a beteg viselkedése megváltozhat - akár a személyiségétől teljesen idegen módon is. Előfordul, hogy újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, megváltoznak az étkezési szokásaik, és rosszul vagy össze-vissza alszanak. A betegség késői stádiumaiban pedig erős fogyás és izomgyengeség lép föl.

A tünetekből látható, hogy a demens betegek egy idő után napi 24 órás felügyeletre szorulnak: ez praktikusan azt jelenti, hogy egy családtagnak vagy egy gondozónak állandóan vele kell lennie. Másik lehetőség, hogy a beteg egy otthonba kerül, ahol megoldott az állandó felügyelet. Az otthoni gondozás nagy pszichés, fizikai és anyagi terheket ró a családra. Sokan kötelességüknek érzik a gondozást, és emiatt otthagyják vagy elveszítik munkájukat, anyagi nehézségeik adódnak. Ehhez járul hozzá, hogy a nagy pszichés terhelés miatt a gondozó családtagok kiéghetnek.

Okos otthonok segítenek a demens betegek otthonápolásában

Okos otthonok segítenek a demens betegek otthonápolásában


Manapság azonban már elképzelhető az a megoldás is, hogy a betegek otthonát robotok segítségével olyanná alakítsák, hogy abban a demens személyek relatíve önállóan tudjanak élni. Ezek az "okos otthonok" segítenek a betegeknek abban, hogy minőségibb életet élhessenek.

Ma már elképzelhető, hogy a fürdőszobában, a konyhában a víz, illetve a gázcsapok olyan érzékelőkkel legyenek ellátva, amelyek elzárják saját magukat és vészjelzést küldenek, ha nyitva felejtik őket. Az ágy ugyanígy ellátható olyan szenzorokkal, amelyek riasztják a gondozót, ha a beteg az éjszaka közepén fölkel. De az is elképzelhető, hogy ilyenkor egy hang figyelmezteti a beteget, hogy éjszaka van, és menjen vissza az ágyába.

A lakásban, illetve közvetlenül a betegnél (például egy nyakláncon) elhelyezhető egy úgynevezett pánikgomb, amit akkor használ, amikor feltétlenül segítségre szorul. Az időzavarral is fel tudják venni a harcot a különböző intelligens naptárak és órák, amelyek képesek emlékeztetőket küldeni. Mindezen technikai vívmányok segítségével a demens betegek felügyeletének terhe csökken, az önállóságukat tovább meg tudják őrizni.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

november 25. - december 01.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
6 190
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-8, -3 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a zúzmarás köd és a felhőzet helyenként tartósnak bizonyul, emellett napos tájak is előfordulnak.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag