"Összesen 413 klinikai vizsgálat zajlott le 2002 és 2012 között, de csak egyetlen gyógyszernél sikerült valamilyen pozitív hatást kimutatni. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy az összes olyan klinikai vizsgálat elbukik, amelynek az a célja, hogy hatásos Alzheimer-kór elleni gyógyszert találjon" - fogalmazott a Qubiten megjelent cikkében Beke Flávió, a Birmingham-i Egyetem kutatóasszisztense. Hozzátette, 2012 óta sem történt előrelépés az ügyben, a világ vezető gyógyszercégeinek nagy létszámú klinikai vizsgálatai mind kudarcba fulladtak. Becslések szerint azonban a mai mintegy 44 millióról az évszázad közepéig 100 millióra emelkedhet az érintett demensek száma.
Mi okozza a betegséget?
Az Alzheimer-kór következtében elhalnak az idegsejtek, ami az agy zsugorodásához vezet. A káros folyamatok elsősorban az agykérget és néhány kéreg alatti réteget, például a hippokampuszt érintik. Előbbi terület olyan mentális funkciókért felel, mint a memória, az érzékelés, az észlelés, a beszéd és az öntudat, míg utóbbi a térbeli emlékezetben és a memória megszilárdulásában játszik szerepet. A probléma alapja, hogy fehérjék halmozódnak fel, azaz úgynevezett plakkok jönnek létre a sejteken belül és kívül, azok pusztulását előidézve ezáltal.
A külső plakkok béta-amiloid fehérjéből állnak. Az egyik legerősebb hipotézis szerint éppen e fehérjék felhalmozódása tekinthető az Alzheimer-kór kialakulása elsődleges okának. Ennek megfelelően az utóbbi évtizedekben a legtöbb gyógyszerfejlesztés is erre a területre koncentrált, ezzel együtt egyetlen vonatkozó klinikai teszt sem végződött sikerrel. Ugyanakkor a kutatók jelentős része szerint egyelőre korai lenne elvetni ezt az irányvonalat. Eközben viszont egyre több kutatás igyekszik olyan biomarkereket találni, amelyek segítségével minél korábban és minél biztosabban kimutatható a kóros folyamatok beindulása. Mások gyulladásos folyamatok, valamint fertőző patogének, tehát mikroorganizmusok szerepét vizsgálják. Egyelőre tehát a betegség pontos kiváltó okai vonatkozóan sincs tudományos konszenzus.
"Bármennyire is lassú az Alzheimer mechanizmusának a megértése, a kutatók egy valamiben egyetértenek: új terápiák felfedezése csak akkor fog bekövetkezni, ha a betegség megértésére irányuló alapkutatásokra elegendő forrás áll rendelkezésre" - mutatott rá Beke Flávió. Paul Whiting professzort, a londoni University College London Drug Discovery Intézete vezetőjét idézve rámutatott, "a neurodegeneratív betegségekkel foglalkozó kutatás 10-15 évvel le van maradva a rákkutatás mögött Az utóbbi elképesztő fejlődésen ment keresztül azzal, hogy a betegség megértését sikeresen átültette a gyakorlatba új terápiák kifejlesztésével. Bizakodónak kell lennünk, hogy ezt mi is képesek leszünk végrehajtani!"
