„Minél műveltebb vagy, annál többet tüsszögsz”

Mind étel-, mind légúti allergia egyre több embert érint világszerte. De vajon mi romlott el annyira a szervezetünkben, hogy akár egy ártalmatlannak tűnő szezámmag is megölhet bennünket? – teszi fel a kérdést a The Guardian.

Ennek megválaszolásához menjünk vissza a kezdetekhez: a szénanáthát először a 19. században dokumentálták. John Bostock orvos volt az egyik első, aki adatokat gyűjtött, és amikor Angliát végigjárta, hogy szénanáthában szenvedőket találjon, a mai szemmel nézve nevetségesen kevés esetet talált: 28-at. Morell Mackenzie brit orvos az 1880-as években megjegyezte, hogy mivel "a nyári tüsszögés együtt jár a műveltséggel, talán arra következtethetünk, hogy minél magasabbra emelkedünk az intellektuális skálán, annál inkább kifejlődik ez a tendencia". Az allergiát kezdettől fogva a vidéki neveltetéstől távolabb élőkkel hozták összefüggésbe. 

Robbanásszerűen növekszik az esetek száma

Az 1990-es évek előtt a mogyoróallergia olyan ritka volt, hogy alig gyűjtöttek róla adatokat. Mostanra már gyerekközösségben étkezés előtt szinte kötelező megkérdezni: van-e érintett. "Az ételallergia-járvány az asztma- és szénanáthajárvány után következett be. Ezt az allergiás betegségek második járványának nevezzük" – mondta Katie Allen, az ausztráliai Melbourne-ben működő Murdoch Gyermekkutató Intézet munkatársa, aki tíz éve folytatja a HealthNuts nevű, 5300 ausztrál gyermek ételallergiáját nyomon követő tanulmányt. Ahogy felidézte: megdöbbentették az első eredmények. Amikor ugyanis a vizsgálat elkezdődött, arra számítottak, hogy az egyévesek közül nagyjából minden minden huszadik gyermeknél találnak dióallergiát, ám ennek a dupláját találták.

Az allergia szót 1906 óta használják, az érintettek száma azóta is folyamatosan nő.

A genetikai vizsgálatok jó úton haladnak afelé, hogy feltárják a DNS-ünk és az allergia közötti kapcsolatot. Bár a gének nyilvánvalóan szerepet játszanak az allergia kialakulásában, de az is tény, hogy évezredek óta hasonló DNS-t hordozunk anélkül, hogy allergiásak lennénk, ez pedig arra utal, hogy a környezet is kulcsfontosságú tényező – fejtette ki Dr. Paul Gray, a sydneyi gyermekkórház immunológusa.  

Az allergia tüneteit a szervezet immunrendszerének túlreagálása köti össze, amelyet egy mások számára ártalmatlan tényező vált ki. Az allergia az immunrendszer balesete, amely egy idegen, de ártalmatlan dologgal szembeni agresszív válaszreakció kialakulásához vezet – fogalmaz az immunológus.

Mi is tehetünk róla

Hogy miért van manapság több ételallergia, annak senki sem tudja a pontos okát, de a szakértők szerint az alábbi tényezők biztosan hozzájárulnak. 

• Az allergének késleltetett bevezetése: az allergológusok évekig világszerte azt tanácsolták, hogy a csecsemők kerüljék a potenciálisan allergén élelmiszerek fogyasztását. Ez nemcsak helytelen volt, de szerepet játszhatott az ételallergia-járvány kialakulásában is.
• Modern életmód, túlzott higiénia: immunrendszerünk emiatt az ártalmatlan anyagokat most már tévesen fenyegetésnek minősítheti.

Még felnőttként is kialakulhat allergia, de ha ezeket betartod, sokkal kisebb rá az esély: tölts minél több időt a természetben, fogyassz sok gyümölcsöt és zöldséget, illetve fontos még, hogy antibiotikumot kizárólag orvosi utasításra használj!