Vasas Gábor elmondta, az algavirágzást egy korai kékalga (Dolichospermum spiroides) okozta, a hűvösnek mondható tavasz után berobbanó meleg miatt. A mostanihoz hasonló lokális, nyáreleji algavirágzás előfordult az elmúlt években is a tó nyugati felében. Az újdonság az, hogy immár a Balaton keleti medencéjében is több helyen zöldessé vált a víz - tette hozzá. Mint kifejtette, a mostani algásodást az érkező hidegfront várhatóan eltünteti, de az elmúlt években nőtt a Balaton vizének tápanyagtartalma, ami miatt fokozottan igaz, hogy tartósan meleg, szélcsendes napokon újabb algavirágzás alakulhat ki a tóban.
Az igazgató rámutatott, a a tó növekvő tápanyagtartalma, az algák mennyisége és a kikelő árvaszúnyogok száma között szoros az összefüggés. Ezért már tavaly nyár végén tudható volt, ha enyhe lesz a tél, harminc éve nem látott árvaszúnyog-rajzás várható a Balatonnál, aminek még csak a kezdeténél tartunk - közölte.
A professzor figyelmeztetett, hogy a rovar rajzása kellemetlen jelenség, de meg kell tanulni együtt élni vele, mert az árvaszúnyogok ökológiai szerepe fontos: tápanyagforrásai több állatfajnak, és több tonnányi szervesanyagtól szabadítják meg a tavat kirajzásukkor. Mind az algásodásban, mind az árvaszúnyog-rajzásokban akkor várható javulás, ha sikerül csökkenteni a víz tápanyag-, elsősorban foszfor- és nitrogéntartalmát - hangsúlyozta.
A vízügy adatai szerint a Balaton átlagos vízállása az elmúlt héten 5 centimétert csökkent, jelenleg 102 centiméter. A tó szabályozási vízszintmaximuma 120 centiméter nyáron.
Borítófotó: Idokep.hu
