Miért gyengül a szív pumpafunkciója? Mutatjuk

Kifejezetten fontos, hogy mielőbb felismerjük, kik azok a betegek, akiknél magas a kardiomiopátia kockázata. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy vannak olyan kardiomiopátiás betegek, akiknek nincsenek tüneteik. Másoknál pedig csak a betegség korai szakaszában nem jelentkeznek panaszok.

Az alsó vérnyomásérték ezért fontos - részletek itt .

A kardiomiopátia egy összefoglaló név azokra a szívbetegségekre, melyeknél a szív pumpafunkciója gyengül, és amely problémát a szívizom betegsége okozza. Ha felfedezik, hogy a tünetmentesek közül kinek van nagyobb kockázata a kardiomiopátiára, akkor nagyobb eséllyel lehet korán felállítani a diagnózist, és ekkor lehet a kezelés a leghatékonyabb.

A kardiomiopátiának a következő tünetei vannak:

  • légszomj vagy nehéz légzés, különösen erősebb fizikai megterhelés esetén,
  • kimerültség,
  • a boka, a láb, a lábszár, a has és a nyaki véna duzzanata,
  • szédülés,
  • fizikai aktivitás esetén bekövetkező ájulás,
  • aritmia (szabálytalan szívritmus),
  • mellkasi fájdalom, különösen fizikai megterhelés vagy nehéz ételek fogyasztása esetén,
  • szívzörej (a szívdobbanásokkal összefüggő szokatlan hangok).

Szívkatéterezéskor az orvos ellenőrizni tudja a szív verőereit, hogy van-e bennük lerakódás vagy elzáródás.
A szívkatéterezés is az egyik diagnosztikai lehetőség. Fotó: Getty Images

Hogy lehet diagnosztizálni a kardiomiopátiát?

A kórelőzmény, a fizikai vizsgálat és laboreredmények alapján diagnosztizálja a kardiológus vagy a gyermekgyógyász-kardiológus ezt a betegséget. Az orvos a meglévő tünetekkel együtt a kórelőzményt is tanulmányozza. A kardiológus arra is kíváncsi, hogy a családban diagnosztizáltak-e már kardiomiopátiát, szívelégtelenséget vagy előfordult-e szívmegállás valamelyik családtagnál.

Fizikai vizsgálat

Az orvos sztetoszkóppal meghallgatja a szív - és tüdőhangokat, mert ezekből lehet következtetni a kardiomiopátiára. Egyes hangtípusok a betegség különböző fajtáira utalnak. Például a szívzörej hangerejéből, időzítéséből és helyéből hipertrófiás obstruktív kardiomiopátiára lehet következtetni. A tüdőben hallható "recsegő" hang pedig szívelégtelenségre utal. Az orvosnak bizonyos fizikai jelek is segítenek a diagnosztizálásban. Ha duzzanat van a bokában, lábban, lábszárban, hasban vagy a nyaki vénában, az folyadékfelhalmozódásra utal, ami a szívelégtelenség jele.

Diagnosztikai vizsgálatok

Az orvos az alábbi vizsgálatokat javasolja a kardiomiopátia diagnosztizálásához.

- Vérvizsgálat: jellemzően a kar vénájából vett kis mennyiségű vért vizsgálják meg.

- Mellkasi röntgen: ezzel a vizsgálattal alkotnak képet a mellkasban elhelyezkedő szervekről és struktúrákról, így az is látható, hogy van-e szívmegnagyobbodásunk. A mellkasi röntgenen azt is látni lehet, hogy van-e a tüdőben folyadékfelhalmozódás.

A kardiomiopátia tünetei leginkább a betegség kései szakaszában, a szív gyengülésével együtt jelennek meg.

- Elektrokardiogram (EKG): ezzel a vizsgálattal rögzítik a szív elektromos aktivitását; kimutatják, hogy a szív milyen gyorsan ver, valamint azt is, hogy a szívritmus szabályos vagy szabálytalan-e. Az EKG-vizsgálattal a kardiomiopátiát és más szívbetegségeket is észlelni lehet, például a szívinfarktust, az aritmiát (szabálytalan szívritmust) és a szívelégtelenséget is. A gyorsan múló szívproblémák kimutatására az orvos viselhető EKG-monitor használatát írhatja elő.

- Holter és eseménymonitor: ezekkel a hordozható készülékekkel a normális napi tevékenységünk során rögzítik a szív elektromos aktivitását. A Holter monitor teljes 24-48 órás cikluson keresztül folyamatosan rögzíti a szív elektromos aktivitását. Az eseménymonitor pedig csak bizonyos időpontokban rögzíti a szív elektromos működését.

- Echokardiogram (echo): ennél a vizsgálatnál hanghullámokat generálnak, hogy a szívről mozgóképet alkothassanak. Így működés közben jól lehet látni a szívet, valamint a szív alakját és méretét is lehet tanulmányozni. Az echokardiográfiának több típusa van, az egyik a terheléses echo, ami a terheléses szívvizsgálat egyik eleme. Egy másik típus a nyelőcső echokardiográfia, ezzel a szív hátsó részéről lehet képet kapni.

- Terheléses szívvizsgálat: ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy a szívet kemény munkára késztessék (gyorsan verjen) a vizsgálat közben. Ilyenkor végezhetnek izotópos szívvizsgálatot, echovizsgálatot és pozitronemissziós tomográfiát (PET) is. A terheléses szívvizsgálatkor arra kérik a beteget, hogy járjon futópadon. Ha a beteg nem képes a fizikai aktivitásra, akkor gyógyszerrel is stimulálhatják a szívét.

Diagnosztikai eljárások

A diagnózis igazolására további diagnosztikai eljárásokat is alkalmazhatnak. Műtét tervezésekor is használják ezeket előkészítő vizsgálatként.

  • Szívkatéterezés: így vizsgálják a szívkamrákban lévő vér nyomását és áramlását. Ennél az eljárásnál egy hosszú, vékony, hajlékony csövet (ezt hívják katéternek) vezetnek be az ereken keresztül a szívbe. Az orvos így vérmintát is tud gyűjteni, ellenőrizni tudja a szív verőereit, hogy van-e bennük lerakódás vagy elzáródás.
  • Koronarográfia: ezt az eljárást gyakran a szívkatéterezéssel együtt végzik el. Ilyenkor festékanyagot juttatnak be szívkoszorúerekbe, és ennek az áramlását röntgenképen követik. Ez a festékanyag lehetővé teszi az orvosnak, hogy nyomon kövesse a véráramlást a koszorúerekben és a szívben.
  • Myokardiális biopszia: ennél a beavatkozásnál az orvos mintát vesz a szívizomból, ezt jellemzően a szívkatéterezéskor végzik el. A mintát mikroszkóppal vizsgálják meg, hogy megállapíthassák, vannak-e a sejtekben olyan elváltozások, amelyek kardiomiopátiára utalnak.
  • Genetikai vizsgálat: az orvos javasolhat genetikai vizsgálatot is, amellyel kimutathatják, hogy van-e a szülőknél, testvéreknél és más családtagoknál kardiomiopátiára utaló jel. A genetikai vizsgálattal meg lehet állapítani a betegség családi terjedését, valamint azt is, hogy van-e arra esély, hogy a szülők átadják a gyermeküknek a betegség génjeit. A genetikai vizsgálat akkor is hasznos lehet, ha az orvos kardiomiopátiára gyanakszik, ám a betegnek még nincs semmilyen tünete.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +7 °C

Az éjszaka képződő köd és rétegfelhőzet kiterjedése fokozatosan csökken, legkésőbb az északkeleti határnál süthet ki a nap. Másutt eleinte fátyolfelhős idő várható, de észak felől annak a mennyisége is csökken. Csapadék nem lesz. A nyugati, délnyugati szél időnként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 20 fok között valószínű, de az ukrán határnál kissé hűvösebb is lehet. Ami az orvosmeteorológiai helyzetet illeti, fronthatás egyelőre nem érvényesül, így a frontérzékenyek is nyugodt, panaszmentes napra készülhetnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra