Magyarországon az ivóvíz minőségének vizsgálatát a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) irányítja és felügyeli. Ennek során a baktériumok, nitrit, nitrát, ólom, arzén és egyéb szennyezőanyagok mellett a peszticidek jelenlétét is figyelik. Peszticid alatt mezőgazdasági növényvédők, rovarölő-, gyomirtó-, gombaölő-, algaölő- és rágcsálóölőszereket értik.
Az Átlátszó az NNGYK adatbázisa alapján azt írja, a 2023-ban a vizsgált ivóvizek ötöde tartalmazott valamilyen mezőgazdasági vegyszert Magyarországon.
„Egyre több mélységi felszínalatti vízzel ellátott ivóvízellátó rendszerben jelentkezik peszticid probléma, köztük védettnek tudott nyersvizekben is. Olyan peszticidek is kimutathatóak, amelyeket már több évtizede betiltottak” – áll a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legutóbbi, 2023-as ivóvízminőségi jelentésében.
Határérték feletti peszticid-tartalmat csak néhány településen (Akasztón, Vasvár-Nagymákfa településrészen, Dunafalván és Küngösön) észleltek. „Bogádmindszenten a hálózaton megfelelő vízminőség csak a határérték feletti peszticid tartalmú kút vizének hígításával biztosítható” - áll a vizsgálati jelentésben.
A legnagyobb mennyiségben használt peszticidet, a glifozátot és bomlástermékét 124 település ivóvízmintájában mutatták ki - tudta meg az Átlátszó közérdekű adatigénylés révén. Határérték feletti koncentrációt csak Vasváron találtak, a többi településen alatta maradt az ivóvíz glifozát-tartalma.
Arról, hogy a glifozátnak van-e egészségkárosító hatása, sok éve vitatkoznak a szakemberek. Emberekre valószínűleg rákkeltőnek minősítette („probably carcinogenic to humans”) a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség 2015-ben. A glifozátot feltaláló amerikai agrokémiai óriásvállalat, a Monsanto kritizálta a kutatás eredményét.
Egy másik vizsgálatban az Európai Unió szakértői nem találtak rákkeltő, mutagén, utódokat károsító és hormonháztartást romboló hatásokat a glifozátban, ezért 2023-ban újabb tíz évre engedélyezte a használatát az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. Ezt az értékelést is többen vitatják, 2024-ben civil szervezetek támadták meg a hatóság döntését az Európai Unió bíróságán. Több ország is lépett az ügyben: Hollandiában és Ausztriában például tilos közterületeken használni a glifozát-alapú gyomirtókat.
A NÉBIH azt írta az Átlátszónak, hogy Magyarországon közterületen éjszakai időszakban, 22 és 4 óra között végezhető permetezés, felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett. Bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek és egészségügyi intézmények területén tilos a glifozát használata.
