Ismerkedjünk meg tehát először az egészséges légzőrendszerrel és annak működésével.
A belélegzett tiszta vagy kevésbé tiszta levegő egy csőrendszeren át jut a vérrel való találkozás, a gázcsere helyéig. A csőrendszer a légcsőből és a hörgőkből áll, és ezek egy fához hasonlóan elágazódnak, átmérőjük egyre csökken, végül a léghólyagocskákba - orvosi szakszóval alveolusokba - torkollanak, amelyekből egy átlagos tüdőben több mint 300 millió van, ezek kiterített 100 négyzetméteres felszínén történik meg a gázcsere: a vér felveszi a levegő oxigénjét és széndioxidot ad le. A levegővel bekerülő szennyeződések eltávolítását szellemes öntisztító szerkezetrendszer végzi. Speciális mirigyek nyákot termelnek, amely hígítja, oldja, "öblíti" a porszerű anyagokat. A hörgők nyálkahártyájának finom csillószőrei mozgójárdaként szállítják kifelé az idegen anyagokat. Ha ezek nem győzik, akkor a nagyja munkát a "kidobóember", a köhögés végzi el. A tisztulásban nem kis szerep jut még a vérnek és a nyiroknak is.
A dohányos tüdeje a cigarettafüsttel történő állandó érintkezés nyomán a kifinomult tisztítószerkezetekben jellegzetes, kóros változások következnek be. Az állandó ingerek hatására a nyáktermelő sejtek túlműködésre vannak kényszerítve, melynek következtében megnő a nyák mennyisége és légcsőhurutot okoz. A hámsejtek csillószőrei, azaz a mozgójárda a túlzott használattól erősen kopik, ezáltal több munkája lesz a "kidobóembernek", jelentkezik a jellegzetes, dohányos köhögés. Nemcsak a csillószőrök kopnak és a hörgők belfelülete válik a szervezetünkben más helyeken lévő, de sokkal egyszerűbb működésű nyálkahártyához hasonlóvá, a köhögéstől a léghólyagocskák is elszakadoznak, egybenyílnak.
Könnyen belátható, hogy sokkal nagyobb felületet ad, ha egy adott térfogaton belül 100 hólyagocska van, mintha csupán egy. A hólyagocskák egybenyílásával csökken a légzőfelület. A legnagyobb veszélyt azonban - füstszűrő ide vagy oda - a dohányfüstben nagy mennyiségben jelenlévő rákkeltő anyagok jelentik, amelyek a nyálkahártyasejtek magjához, mégpedig az öröklődésért felelős anyaghoz kötődnek és azon kódhibákat okoznak.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nyálkahártya-sejtek 7 naponként reprodukálódnak, a hibás kód elég hamar létrehozhat hibás, azaz ráksejtet. A rosszindulatúan elfajult sejtek gyors szaporodásnak indulnak, növekszenek a hörgő belseje és a hörgőfalon kívüli szövetek irányába is. További terjedésükben kezdetben a nyirokutaknak, később a vérnek van szerepe. A rák növekedésének ütemében, szétszóródásában sok tényező játszik közre, többek között a rák szövettani típusa, a szervezet fizikai és lelki állapota, az immunrendszer, az életkor.
Nemcsak a folyamatosan dohányzók, de a passzív dohányzók is veszélyeztetettek, hiszen, bár kisebb koncentrációban, de ők is állandóan füstöt szívnak. A különbség csupán annyi, hogy számukra nincs szünet, ha a környezetükben több dohányos is van. A dohányzó ember házastársa 35-ször nagyobb eséllyel betegedhet meg tüdőrákban, mint a nem dohányzóé. A dohányzó szülők gyermekei között több légúti fertőzés figyelhető meg, és későbbi életük során is hajlamosak lesznek az ilyen megbetegedésekre. Őszinte szavak a tüdőrákról I.
Őszinte szavak a tüdőrákról II.
Őszinte szavak a tüdőrákról IV.
Őszinte szavak a tüdőrákról V.
Őszinte szavak a tüdőrákról VI.
Legjobban: