Emésztőrendszeri megbetegedések : Vastagbél-divertikulum
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Vastagbél-divertikulum tünetei és kezelése
Mi a vastagbél-divertikulum?
A vastagbél-divertikulumok a vastagbélben bárhol, de leginkább a végbél előtti szakaszon, a szigmabélen létrejött kitüremkedések. Kialakulásában szerepet játszik a rostban szegény táplálkozás. 60 éves kor felett az emberek mintegy felében előfordul, de csak az esetek ötödében okoz panaszokat: vérzést (friss piros vér a székletben), gyulladást vagy perforációt.
Tünetek
A vastagbél-divertikulum előfordulása és okai
A betegség az ipari társadalmakban a 60 év feletti lakosság mintegy felét érinti, férfiakban valamivel hamarabb jelentkezik, mint nőkben. A fejlődő országokban, ahol a táplálék rostban gazdag, szinte alig fordul elő. A divertikulumok leggyakrabban a szigmabélen fordulnak elő, ahol a legnagyobb a nyomás a bél üregében. A nyomás hatására a bél nyálkahártyája az izomréteg résein át kifelé türemkedik, kis zsákszerű üreg alakul ki. A kialakulásban szerepet játszanak a székrekedés okozta erőteljesebb bélösszehúzódások. Ha a divertikulumban tartósan pang a széklet, gyulladás alakulhat ki, mely súlyos esetben a divertikulum kilyukadásához vezet.
A vastagbél-divertikulum tünetei
A betegek mintegy kétharmadában a betegség tünetmentes (diverticulosis), a divertikulumok jelenléte véletlenül derül ki, más panasz miatt végzett vizsgálatok során.
Előfordulhatnak nem specifikus hasi panaszok, például székrekedés is, ami inkább ok, mint következmény.
A divertikulum gyulladását diverticulitisnek nevezzük.
Ilyenkor a pangó székletben elszaporodhatnak a baktériumok. A pangó, sűrű széklet okozta nyomás a divertikulum falának elvékonyodását, majd kilyukadását (perforációját) okozhatja.
Enyhe esetben a gyulladás körülírt, legfeljebb mikroperforáció alakul ki, amelyet a körülötte kialakuló tok elhatárol környezetétől. Ilyenkor a betegek bal oldali alhasi fájdalomról számolnak be, előfordulhat székrekedés, de akár laza széklet is, továbbá hasmenés, hányás, láz is. A gyulladt terület a hasfalon keresztül tapintható lehet. A gyulladásos terület a bél üregét elzárhatja, bélelzáródás is kialakulhat.
Súlyos esetben a bél a szabad hasüreg felé perforálhat. Ilyenkor hashártyagyulladás, esetleg tályog alakulhat ki.
A gyulladt divertikulum a környező szervek felé is perforálhat, sipoly alakulhat ki a húgyhólyag felé. Ebben az esetben a vizelet levegővel keveredik, és gyakoriak a húgyúti fertőzések. Ha a perforáció a hüvelybe történik, nagy perforációs nyílás esetén a hüvelyből székletcsorgás észlelhető.
A divertikulumokból vérzés is megindulhat, ha a bennük pangó széklet felmarja az erek falát. A gyomor-bélrendszer alsó szakaszából meginduló vérzések mintegy feléért a divertikulumvérzés a felelős. Ilyenkor a székletben friss piros vér látható.
A vastagbél-divertikulum diagnózisa
Tünetmentes személyben divertikulumot nem kell keresni.
Diverticulitis esetén jellemző a fehérvérsejt-szám szaporulat és a gyorsult vérsejtsüllyedés. A betegség gyanúja legpontosabban CT vizsgálattal igazolható, de erre enyhe esetekben nem mindig van szükség. Ismert diverticulosis és enyhe diverticulitisre utaló tünetek esetén képalkotó vizsgálatok elvégzésére nincs mindig szükség, a kezelés ezek nélkül is megkezdhető. Ha a diverticulosis nem ismert, de a tünetek alapján feltételezhető, enyhe esetben a képalkotó vizsgálatok elvégzése halasztható a heveny időszak utánra (akut gyulladás esetén a szövődmények gyakoribbak). Ilyenkor az elsőként választandó vizsgálat a vastagbél RTG (irrigoszkópia), de szükség lehet béltükrözésre is. Súlyos, heveny diverticulitis esetén CT-vizsgálatra lehet szükség, ha a kórisme bizonytalan, vagy ha tályog gyanúja merül fel. A CT-n láthatóak a divertikulumok, a bélfal megvastagodása és a gyulladás a vastagbél körüli zsírszövetben, valamint kimutatja a tályogot is. Ha a CT nem hozzáférhető, színtelen kontrasztanyaggal, gastrografinnal végzett bélvizsgálat is elősegítheti a diagnózist. Tályog esetén ez a vizsgálat azt is megmutatja, hogy a tályog közlekedik-e a bél üregével. Báriumos bél-röntgen és kolonoszkópia heveny gyulladás esetén nem ajánlott, mert ilyen esetekben a bél sérülékeny és könnyen kilyukadhat. Heveny hashártyagyulladás esetén a szabad hasűri folyadékot a hasi ultrahang is "látja". A szabad hasi röntgenen is látszódhat a szabad hasi folyadék, illetve a perforáció esetén a bélből a hasüregbe kerülő levegő.
Divertikulum vérzés esetén fontos a vérző vastagbéldaganat kizárása. Erre a vastagbél-tükrözés a megfelelő módszer. Ha a vérzésforrás másképpen nem azonosítható, érfestésre, vagy izotópos vizsgálatra is szükség lehet.
A vastagbél-divertikulum kezelése
Tünetmentes diverticulosis esetén rostban gazdag táplálkozás javasolt, és a rendszeres székürítés biztosítása, szükség esetén táplálék-kiegészítők formájában bevitt plusz rosttal (naponta 10-30 g rost). Ezek a tanácsok részei az egészséges életmódnak, így kimutatott divertikulum nélkül is javasolhatóak.
Diverticulitis esetén görcsoldók adása és a bélbaktériumok elszaporodása miatt 7-10 napos antibiotikumos kezelés szükséges, valamint a bél nyugalomba helyezése. Ez utóbbi folyékony, salakanyag-mentes tápanyagbevitelt jelent, súlyosabb esetben az evés-ivás teljes felfüggesztését, koplalást és intravénás (infúziós) táplálást.
Sebészeti beavatkozás jön szóba, ha bélelzáródás, perforáció, tályog vagy sipoly alakult ki. Hashártyagyulladás esetén, illetve, ha a gyulladásos szakasz elzárja a belet, sürgős műtétre kerülhet sor. Operációra lehet szükség akkor is, ha a betegség nem gyógyul antibiotikum és a bél nyugalomba helyezése ellenére sem. A diverticulitis a betegek egyharmadában visszatér. Ilyenkor szóba jön az érintett bélszakasz tünetmentes időszakban, tervezett időpontban történő műtéti eltávolítása. A műtét során nem minden esetben van lehetőség a bélcsatorna folytonosságának azonnali helyreállítására. Előfordulhat, hogy átmenetileg ki kell vezetni a belet a hasfalra, és az újraegyesítés egy második műtét alkalmával, 2-3 hónappal később, a gyulladás teljes megszűnte után történik.
A divertikulumból történő vérzés az esetek nagy részében a bél nyugalomba helyezésével megszűnik, és csak az esetek negyedében fordul elő újra. Nem szűnő vérzés esetén endoszkópos, műtéti vagy angiográfiás (érfestéses) vérzéscsillapítás válhat szükségessé.
A vastagbél-divertikulum megelőzése és hasznos tudnivalók
A divertikulumok kialakulását rostban gazdag (10-30 g/nap) diétával és rendszeres székletürítéssel előzhetjük meg. Már meglévő divertikulumok esetén ugyanez vonatkozik a gyulladás és a vérzés kialakulásának megelőzésére. Ez a diéta nemcsak a divertikulumok szempontjából hasznos, hanem a vastagbélrák megelőzése során is. Heveny tünetek esetén viszont éppen ellenkezőleg, salakszegény táplálkozás (csak folyadék) szükséges.
A vastagbél-divertikulum gyógyulási esélyei
A divertikulum mint anatómiai elváltozás nem szűnik meg. Lezajlott diverticulitis után a betegek 2/3-a tartósan panasz- és tünetmentes marad. Gyulladásmentes időszakban célszerű a rostban gazdag diéta betartása, a rendszeres székürítés biztosítása. A spontán szűnő vérzések 75%-a nem jelentkeznek újra. Ilyenkor is fontos a megfelelő életmód követése. A műtéti beavatkozás az érintett bélszakasz eltávolításával aktuálisan megoldja a problémát, de megfelelő diéta nélkül a divertikulumok újra jelentkezhetnek.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+24 °C
Minimum:
+11 °C
A nap nagy részében közepesen vagy erősen felhős idő várható, az északkeleti országrészben ugyanakkor naposabb lesz az idő. Hazánk délnyugati felén késő délutánig csak kevés helyen fordulhat elő kisebb eső, zápor. Késő délutántól délnyugat felől viszont kiterjedt csapadékzóna érkezik. A délkeleti, keleti szél többfelé megerősödik, amit néhol viharos lökések is kísérhetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 20 és 26 fok között várható. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. A pénteken érkező ciklon előtt melegebb levegő áramlott a Kárpát-medencébe, ami miatt napközben melegfront érezteti hatását.