Méhek, mesén kívül
A gyermekmesék szorgalmas méhecskéit szeretni szoktuk, titokzatos kis lényükről, fegyelmezett közösségükről még a felnőttek is szívesen olvasnak. Azonban amikor élőben találkozunk velük, például a kertünk virágzó növényei mellett, nos, akkor nem gondolunk sem figyelemreméltó életükre, sem hasznos, gyűjtögető szorgalmukra: bosszúságot és félelmet kelt a jelenlétük. Pedig némi elővigyázatossággal elkerülhető lenne, hogy bajt okozzanak.
Más, csípő rovarokkal (például a szúnyogokkal, a kullancsokkal és a bögölyökkel) ellentétben ugyanis a méhek (és a darazsak) nem vérszívók, nem éhségük vagy szomjúságuk miatt támadnak, hanem csupán védekezésül. A méhek kötelességtudó kis katonái élőközösségüknek, így ha a kaptárt érzik fenyegetve, habozás nélkül támadnak. A kaptártól távolabb azonban általában nem agresszívek, többnyire inkább szerencsétlen véletlen következménye, hogy csípni kényszerülnek. Előfordul például, hogy strand gyepén mezítláb rájuk lépünk, vagy színes ruhára szállva betévednek egy bő ruhaujjba: megszorítva szinte biztosan csípni fognak. A méhcsípés során az esetek nagy többségében a támadó jár rosszabbul: a méh fullánkja ugyanis szúrás során kiszakad a potrohából egész méregszervével együtt, így maga is belepusztul.
Darázskolóniák
A méhekhez rendszertanilag igen közel állnak a darazsak, amelyekkel sokkal gyakrabban meggyűlik a bajunk. Nemcsak azért, mert nagyobbak, veszélyesebbek és jóval agresszívabbak a mézelő rokonaiknál, hanem mert előszeretettel telepednek meg az ember közvetlen környezetében.
Gyakran fészkelnek lakóházak védett zugaiban, a falak réseitől kezdve a postaládán át a padlásig, és egy-egy vonzó illatot követve minden félelem nélkül jelennek meg akár a konyhában vagy a terasz reggeliző asztala körül is. Szeretik az édességet, a gyümölcsöket, a cukros üdítőket, de pillanatok alatt körbe dongják a húsféléket is, ha valaki vesztére a szabadban vagy nyitott ablak mellett fogyasztja azokat vagy ott foglalkozik velük, például előkészítve a grillezéshez. A darazsak további kellemetlen tulajdonsága, hogy többször is tudnak szúrni, mert nem szakad be a fullánkjuk a támadás során.
Fájdalmas csípés, súlyos következményekkel
A méhek és a darazsak csípése igen fájdalmas, össze sem lehet hasonlítani a szúnyogcsípés kellemetlenségével. A szúrás során az állat méreganyagot bocsát a sebbe. A csípés helye kipirosodik, átmelegszik, kemény duzzanat alakul ki. A bőrpír akár tenyérnyire is széthúzódik és a fájdalom egy-két napig is eltarthat. Méhcsípés esetén a fullánkot is megtalálhatjuk a csípés helyén.
Súlyos következményekkel járhat a rovarcsípés, ha kényes helyen, például az arcon, fejen, szemen éri az áldozatot, sőt, a heveny duzzanat akár fulladásos halált is okozhat, ha szájüregen belül, garaton történik. Ezért kell különösen vigyázni az üdítős üvegbe, pohárba került darázzsal, illetve a fáról leszedett érett gyümölcsbe harapva.
A méhek és a darazsak (számos fajtája közül a közönséges darázs, a német darázs és a lódarázs) mérge azért különösen veszélyes, mert az arra érzékenyeknél súlyos allergiát vált ki. Akár egyetlen csípés is okozhat ún. anafilaxiás sokkot, ami gyorsan vezethet életveszélyes állapothoz.
Száz emberből négy
Szerencsére a rovarméreg-allergia nem túl gyakori, hazánkban száz emberből három-négyben okoz a méh- vagy a darázscsípés allergiás reakciót. Sajnos jelenleg az orvostudomány nem rendelkezik olyan módszerrel, amellyel az egészséges emberek közül biztosan kiválaszthatóak lennének a veszélyeztetettek. A tapasztalatok szerint legtöbbször nem az első csípés után alakul ki a teljes testre kiterjedő tüneteket okozó allergiás reakció, hanem azt megelőzi legalább egy, tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel járó rovarcsípés.
Ha az allergiavizsgálat kimutat az illető vérében egy korábbi csípés során kialakult ellenanyagot, nagyon indokolt az óvatosság. A rizikótényezők közé tartozik az öröklött allergiás hajlam (ha a családban volt már hasonló eset), ha az illető más allergiás betegségben szenved, a korábbi, kiterjedt tünetekkel járó rovarcsípés, és az, ha egyszerre több csípés éri az áldozatot. A darázs és a méh mérge különböző típusú allergiát vált ki: többnyire, aki az egyikre allergiás, az a másikra nem, ritkán fordul elő keresztreakció.
Súlyos tünetek
A rovarméreg-allergia tünetei a kiterjedt helyi elváltozások (tíz centiméternyinél nagyobb bőrpír, fájdalmas, viszkető, gyulladt duzzanat), az egész testre kiterjedő, általános és a késői tünetek. Enyhébb formában testszerte viszketés, bőrpír, csalángöbök kialakulása figyelhető meg, mérsékelten súlyos esetben arc-, ajak-, szemduzzanat, gégeödéma, hörgőgörcs, hasi tünetek, hányás, hasmenés, görcs jelentkezik.
Felléphetnek késői tünetek is, a csípés után napokkal jelentkező láz, vese- és idegrendszeri gyulladás formájában. A legsúlyosabb állapotot az ún. allergiás sokkreakció jelenti, amely a csípés után 2-30 percben a súlyos általános tünetek kialakulása után vérnyomáseséssel, ájulással, szívritmuszavarral, szívmegállással, a vérkeringés összeomlásával járhat. A betegnek ilyen esetben azonnali orvosi segítségre van szüksége!
Teendők
Enyhébb esetekben gyulladás- és viszketéscsökkentő kenőccsel, jégkockával, hideg vizes, esetleg ecetes borogatással (a nép gyógymód szerint friss citromfű, útifű vagy petrezselyemlevéllel is) csökkenthető a lob és a fájdalom. Ha a fej környékét érte a csípés, vagy szokatlan reakciókat (több napon át fennmaradó, nagy méretű vörös duzzanatot) tapasztalnak, mindenképpen forduljanak vele orvoshoz.
Aki tudja magáról, hogy veszélyeztetett, netán csípéstől vagy ételtől volt már anafilaxiás rohama, írasson fel orvosával, hordjon magánál adrenalininjekciót, és tanulja meg, hogyan kell önmagának beadni. Az egyéb védekező eszközök, például a kalcium és az antihisztamin bevitele csak enyhébb esetekben segít.
Jobb elkerülni
Jó tudni, hogy a szúnyogok, kullancsok, bögölyök ellen bevált rovarriasztó szerek nem védenek a fullánkosok ellen! Életmódjukat ismerve viszont jó eséllyel elkerülhetjük a velük való kellemetlen találkozást. A méhek szeretik a lóhere virágját, így az olyan pázsiton, "sportgyepen", ahol lóhere is van, jobb nem mezítláb járni. A darazsak nemegyszer a földben tanyáznak, emiatt is okosabb kerülni ezt. Strandokon, medence mellett a kifröccsent víz is vonzza ezeket a rovarokat, így ajánlatosabb papucsot húzni.
Természetben járva vagy kertészkedés közben tartózkodjon az erős illatú kozmetikumok használatától, mert ezek virágillata is odacsalogatja a méheket és darazsakat. Az élénk színek ugyancsak megtévesztőek lehetnek a számukra. Cukros ételeket, édes italokat, nyers húst ne hagyjon lefedetlenül a szabadban még rövid időre sem. Túlérett, cukros gyümölcsök, szőlő szüreteléséhez tanácsos munkakesztyűt húzni.
Ha méh vagy darázs repül be autózás közben a kocsiba, jobb megállni, és megvárni, míg kirepül, nehogy bajt csináljon. Ha valaki rovarméreg-allergiás, legyen még óvatosabb: ha lehet, ne ő takarítsa a padlást, vagy ne ő nyírja a füvet. És nem lehet elégszer ismételni: tartson magánál adrenalint, hiszen adott esetben az életét mentheti meg.
Legjobban: