Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szívférgesség tüneteivel állatorvoshoz fordulók száma Magyarországon. Ennek több oka is van, az egyik legfontosabb a klímaváltozás, hatására ugyanis egyre nagyobb arányban jelennek meg az itthon eddig ismeretlen szúnyogfajok, amelyek terjesztik a Dirofilaria immitis, azaz a szívféreg lárváit. A betegség kapcsán elsősorban a kutyák érintettsége él a köztudatban, ritkábban azonban a macskák is megfertőződhetnek. Sok esetben ráadásul a macska szervezete jóval intenzívebben reagál a parazitára, ami súlyosabb tüneteket eredményezhet náluk.
Honnan tudhatom, hogy a macskám szívférges?
A szívféreg lárvái szúnyogcsípéssel jutnak be az állat szervezetébe. A fertőzésnek nincs azonnali jele, a lappangási idő 6-7 hónapra tehető, ennyi kell ugyanis a férgek kifejlődéséhez. Kevésbé ideális gazdatest egy macska szervezete egy kutyához képest, bennük a szívférgek alig negyede tud csak átlagosan kifejlődni. A kinti macskák értelemszerűen nagyobb veszélynek vannak kitéve a bent tartottakhoz képest, előbbit ugyanis több szúnyog csípi meg odakint. Viszont érdekesség, hogy a bent élő macskák sem teljesen védettek, ugyanis egy közelmúltbeli felmérés eredménye alapján a szívférgességben szenvedő cicák 25%-a gazdik állítása szerint a lakásban bent élt!
Egy felnőtt féreg hónapokat, sőt akár éveket is tölthet az állat testében, ez idő alatt pedig 30-40 centiméteresre is nőhet. A parazita eljuthat a nagyobb tüdőerekbe és a szívbe is, egyre súlyosabb károkat okozva az állat létfontosságú szerveiben. Néhány macskánál semmilyen jelentősebb, észrevehető tünet nem utal a fertőzöttségre, a panaszok pedig sok esetben akkor erősödnek fel, amikor a kifejlett szívféreg elpusztul. Amikor a macskák betegség jeleit mutatják, az állatorvosok leggyakrabban a következő tüneteket észlelik:
· Köhögés, sípoló légzés (az asztmára hasonlíthat);
· Gyengeség, levertség;
· Nehézkes mozgás, zavart viselkedés;
· Étvágytalanság, fogyás;
· Hányás.
Jobb megelőzni a bajt, mint kezelni
A szűrés vérvizsgálattal történik, ez alapján derülhet ki, hogy a mi házi kedvencünkben is ott él-e ebből a parazitából. Emellett állatorvos röntgen- vagy ultrahangvizsgálat is segíthet felismerni a szervezetben fejlődő férget. A fertőzés kezelése viszont a macskáknál sajnos sokkal bonyolultabb és kockázatosabb, mint kutyák esetében. Míg ugyanis kutyák számára léteznek hatékony gyógyszerek a kifejlett férgek elpusztítására, macskáknál ilyen célzott, biztonságos szer nem áll rendelkezésre. Ezek a készítmények ugyanis toxikusak lehetnek a számukra, illetve a férgek elpusztulása is veszélyes gyulladásokat eredményezhet. Esetükben a kezelés inkább a tünetek enyhítését célozza, gyulladáscsökkentőket és hörgőtágítókat alkalmaznak, az állatorvos pedig figyelemmel kíséri az állapotuk változását. Sebészeti beavatkozásra csak a legsúlyosabb esetben kerül sor.
Fontos tehát kiemelt figyelmet fordítani a megelőzésre, melynek fontos része, hogy lehetőség szerint megóvjuk az állatot a fertőző rovaroktól. Többféle szúnyog- és kullancsriasztó készítmény is kapható kereskedelmi forgalomban, amelyek segítenek távol tartani a vérszívókat - ezeket főként azokban az időszakokban javasolt használni, amikor a legintenzívebb a szúnyogok rajzása. Mi magunk is „szúnyogmentesíthetjük” a környezetünket, ügyeljünk például rá, hogy ne maradjon az udvarunkban olyan pangó vízforrás, amelyből a vérszívók újabb hullámai kelhetnek ki.
Elérhetőek továbbá olyan, kimondottan macskáknak gyártott féreghajtó tabletták is, amelyek hatékony védelmet nyújtanak többféle parazita ellen. Ezek nem csak a szívférgesség megelőzésében tehetnek jó szolgálatot, de alkalmazhatóak például fonál- és galandféreg fertőzés kezelésére is. Ezek alkalmazásáról és típusairól egy állatorvos tud bővebb tájékoztatást adni.
Források:
https://www.heartwormsociety.org/heartworms-in-cats
https://www.petmd.com/cat/conditions/infectious-parasitic/c_ct_heartworm_disease
