Az ELTE Etológia Tanszékén zajló vizsgálat célja az volt, hogy olyan objektív és egységesen alkalmazható eszközt hozzanak létre, amellyel az ADHD-ra utaló viselkedésformákat – a figyelemzavar, hiperaktivitás és impulzivitás tüneteit, valamint a funkcionális érintettséget – mutató kutyák azonosíthatók. Az új rendszer nemcsak a kutatók, hanem az állatorvosok munkáját is segítheti, hiszen jelenleg sem tudományos, sem klinikai szinten nem létezik elfogadott módszer az ADHD-szerű tüneteket mutató kutyák szűrésére – pedig egyre több gazda számol be ilyen jellegű problémákról - olvasható az ELTE honlapján.
A mostani vizsgálatban 1872 családi kutya és gazdája vett részt. A kutatók a korábban általuk validált Kutya ADHD és funkcionalitás kérdőívet alkalmazták, amely a kutya viselkedését két szempontból értékeli. Az első rész a tünetek jelenlétét méri (figyelemhiány, hiperaktivitás, impulzivitás), a második pedig azt vizsgálja, hogy ezek a viselkedések milyen mértékben nehezítik meg a kutya mindennapi működését, például a gazdával való együttélést vagy a tanulást.
A kutatás során így elsőként azt vizsgálták meg a kutatók, hány kutyánál jelentkeztek olyan ADHD-tünetekhez köthető viselkedési problémák, amely a mindennapokat is negatívan befolyásolják. Funkcionális érintettségről akkor beszéltek, ha hétből legalább négy kérdésnél közepes vagy annál súlyosabb probléma mutatkozott valamelyik ADHD-hoz köthető területen (figyelemhiány, hiperaktivitás, impulzivitás). E feltételnek 116 kutya (a minta 6,2%-a) felelt meg.
Ezt követően a statisztikai elemzés során összegezték a funkcionális érintettségre vonatkozó adatokat és az ADHD-tünetekre vonatkozó összpontszámot. Így határozták meg a végső kritériumot, amely szerint a rizikócsoportba azok a kutyák kerültek, akiknek egyrészt legalább 26 ADHD pontja volt, másrészt a tüneteik legalább egy funkcionalitásbeli területen érezhető gondot okoztak a mindennapokban. A két feltétel együtt 79 kutyára (a teljes minta 4,2%-ára) volt igaz.
“Ez az arány meglepően hasonló ahhoz, amit felnőtt embereknél leírnak az ADHD előfordulását tekintve, míg gyermek- és serdülőkorban ez az arány valamivel magasabb. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az eredményeket torzíthatják bizonyos tényezők: előfordulhat például, hogy egyes gazdák nem ismerik fel a tüneteket vagy azok súlyosságát, mások viszont – akik kifejezetten érdeklődnek a kutyák viselkedése iránt – nagyobb arányban vesznek részt és több tünetet is ismernek fel” – magyarázta Dr. Gácsi Márta, a kutatás vezetője.
“Fontos hangsúlyozni, hogy a kérdőív önmagában nem elegendő a diagnózishoz. A kutatócsoport ezért már a jelenlegi diagnosztikai rendszer kidolgozását is több lépésben alapozta meg: a mostani kutatásban felhasznált kérdőív kifejlesztése volt az első lépcsőfok. Emellett egy egyszerűen kivitelezhető viselkedéstesztet is kifejlesztettünk, amely objektív módon képes felmérni a kutya figyelemhiányát, túlzott aktivitását és impulzivitását, kiegészítve a gazdák - gyakran szubjektív - beszámolóit” - mondja Dr. Csibra Barbara, a tanulmány első szerzője.
„A végső diagnózis a gazdák által kitöltött kérdőív, a rövid viselkedésteszt és szakértői konzultáció alapján alakítható ki. Ha lehetőség van rá, a kérdőívet a kutya kiképzőjével is kitöltetjük. Ez a többlépcsős megközelítés segíthet kizárni más viselkedési problémákat, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak, és csökkenti a téves diagnózis esélyét” – hívja fel a figyelmet Dr. Gácsi Márta.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: