A magyar lakosság szereti a kutyákat
Mint írják, a lakosság háromnegyede nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon, és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk, hogy mindet befogadják. Ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében - 60 százalékában - a menhelyről való befogadásra. A magyarok a kutyatartás költségeit is elég pontosan látják és határozott elképzeléseik vannak a felelős állattartás kritériumairól is.
Az esetek felében a kutya ismerőstől került az új gazdákhoz (53 százalék), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16 százalék) - derül ki a Cofidis Hitel Monitor kutatásából.
Igazi társat, családtagot keresünk
A kutatást összegző közlemény szerint a potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, amelyből igazi társ, családtag válhat (89 százalék), gyerek mellett is tartható (79 százalék), fiatal és könnyen tanítható (68 százalék). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75 százalék), ahogy az is, hogy jó házőrző válhasson belőle (62 százalék). A kutya mérete a többség számára (60 százalék) szintén fontos tényező.
Mint írják, a kutya neme (47 százalék), hogy lakásban is tartható-e (36 százalék), illetve hogy törzskönyvezett (30 százalék) és fajtatiszta-e (25 százalék) nem döntő szempont a kiválasztásnál.
A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát; a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak kifizetni.
Mennyibe kerül kutyát tartani?
A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, a higiéniai ellátás, az általános orvosi költségek mintegy 10-10 ezer forintot emésztenek fel évente. A mikrochip-beültetés és az ivartalanítás nem viseli meg jelentősen a pénztárcát, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeni, és összesen 20 ezer forintba kerülnek.
Elvárások a kutyásokkal szemben
A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95 százalék) és a kutya zárt helyen tartását (89 százalék) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87 százalék) és odafigyeljenek a fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire (87 százalék). A napi szintű foglalkozás (84 százalék) és a megfelelő táplálás (72 százalék) szintén jelentős helyen szerepel.
A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, amit nem tart olyan fontosnak a lakosság (54 százalék). Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede úgy véli, hogy az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya. A kutatást 500 fős hibrid mintán (telefonos és online adatfelvétellel) végezték, az adatok a 18-69 éves magyar lakosságra nézve reprezentatívak.
