A vágóhídon még életben talált kutyákat a civil szervezet vette gondjaiba. Az állatok szörnyűséges állapotban voltak. Mivel hosszú ideig szűk ketrecben tartották őket, két eb izmai két év alatt úgy elsorvadtak, hogy alig bírtak lábra állni. A vágóhídon egyébként főként kóbor és lopott kutyákat öltek le, de egyes állatokat egy-egy fazékért vagy serpenyőért cserébe adtak át gazdáik.
Egyébként maga a vágóhíd tulajdonosa akart kiszállni a kutyahúsbizniszből, ezért a szervezet segítségét kérte. A tulajdonos a mészárszékről való lemondásért cserébe földet kapott, ahol a jövőben rizst és zöldséget fog termeszteni. Ezzel azonban nincs teljesen megoldva a probléma, ugyanis Kambodzsában évente nagyjából 3 millió kutyát ölnek le húsukért. Az állatvédő szervezet csak Phnompenben 110 olyan étteremről tud, ahol kutyahúsból készült fogásokat is kínálnak.
Mérgező is lehet a hús
A kutyahúsevésnek egyébként Vietnamban is nagy kultúrája van. Egy állatvédő szervezet becslései szerint az országban évente ötmillió kutyát ölnek le étkezési célokra. Különösen az ország északi részén, a fővárosban kedvelik a kutyahúst, de az ázsiai országok közül Kínában és Dél-Koreában is fogyasztanak kutyát. Szeptemberben azonban - ahogy korábban már megírtuk - a kutyahúsevés mellőzését javasolta a Ho Si Minh-város lakóinak az élelmiszerbiztonsági hatóság. Ennek célja részben az, hogy külföldiek kedvezőbb képet alkossanak a városról, azonban a szokás egészségügyi kockázatairól sem szabad megfeledkezni.
A kutyahús a veszettség kórokozóját és többféle élősködőt is tartalmazhat, tehát nagy veszélyt jelent az emberre. A húsban ráadásul még főzés után is megmaradhatnak a kutya megölésére használt méreg maradványai.
