Idén az ausztrál Victoria-múzeumok (amely három állami múzeumot foglal magába) kapott egy kérdést a vombatok sebességével kapcsolatban. "Gyakran találkozhatunk azzal az információval, hogy a vombatok képesek 40 km/órás sebességgel szaladni. Úgy gondolom, hogy ez egy modern mítosz, és eddig nem találtam hitelt érdemlő bizonyítékot rá... Van olyan tanulmány, amelyben ténylegesen utánajártak a vombatok sebességének?" - kérdezte a levélíró.
A múzeumok kutatói szkeptikusan álltak a tényhez, és az ABC is foglalkozott a kérdéssel. Végül az Adelaide-i Egyetem munkatársa, Dr. David Taggart adott részletes választ a kérdésre. Mint mondta, ha egy vombat tényleg képes 40 kilométer/órás sebességgel futni, az azt jelentené, hogy 9 másodperc alatt kell megtennie 100 métert. Ez jobb, mint a legjobb emberi teljesítmény, amely 9,58 másodperc. Mivel a vombatoknak szinte alig kell idő, hogy elérjék a csúcssebességet, az ember és a vombat közötti verseny egyetlen kérdése az lenne, hogy a vombat képes-e végig tartani a tempót.
"Valóban képesek 40 km/órás sebességgel rohanni, de nem sokáig, csak körülbelül 50 méteren keresztül" - mondta Taggart a Victora-múzeumoknak. Az IFLScience is felvette a kapcsolatot Taggarttal. „30 éve foglalkozom a vombatokkal. Körülbelül 12 ezret figyeltünk meg és 2600-at fogtunk be” - írta a kutató a portálnak. Az ökológiai vizsgálatuk és a szaporodási technikáik tanulmányozása érdekében fogták be őket, de közben megfigyelték a sebességüket is: a 40 kilométer/órás sebesség volt a szokásos.
A vombatokat nehéz elfogni, mivel mindig az üregük közelében tartózkodnak, aminek általában több bejárata is van. A szaporodási időszakban viszont messzebbre merészkednek, ezért ilyenkor érdemes megfigyelni, mennyire tudnak gyorsak lenni. "Egy rövidebb szakaszon valóban le tudnák győzni Usain Boltot, de 100 méteren már nem" - mondta Taggart az IFLScience-nek.
A vombatok gyorsaságát néha annak tulajdonítják, hogy a dingók elől kell menekülniük, de Taggart kételkedik abban, hogy „egy dingó képes lenne bántani egy teljesen kifejlett példányt. Ehhez egy egész falka kellene, de az igaz, hogy a dingók falkában vadásznak”. A gyorsaságot annak is tulajdonították, hogy így tudtak megmenekülni az erszényesfarkasok elől, de ez is valószínűtlen, mivel nem a gyorsaság lett volna a legjobb védekezés egy lesből támadó ragadozóval szemben. Ugyanakkor az ausztrál őslakosok vadásztak a vombatokra az ízletes húsuk miatt.
Taggart nem publikálta sebességmegfigyeléseit, mivel nem tartotta fontosnak, de az érdeklődés láttán egyik tanítványa javasolta egy sebességmérő kamera beszerzését. „Gondolkodunk rajta” - mondta Taggart az IFLScience-nek.
