Ha a kérdés hallatán azonnal a kérészekre asszociálsz, nem jársz messze a valóságtól. Nem véletlenül él ugyanis a magyar nyelvben a kérészéletű, illetve a tiszavirág‑életű kifejezés, mert ezek a vízi rovarok valóban híresek rövidke életükről – legalábbis életük azon részét illetően, amelyet a felszínen töltenek. Merthogy, mint azt a LiveScience írja, a kérészek valójában a petékből kikelve akár két évig is élhetnek a víz alatt úgynevezett nimfaállapotban. Ebből fejlődnek aztán előbb röpképes szubimágóvá, majd nem sokkal később ivarérett imágóvá. Imágóként az egyetlen céljuk a szaporodás, amelyre fajonként eltérő, de sok esetben 24 óránál rövidebb idejük marad csupán halálukig.
A kérészimágóknak nincs működőképes szájszervük, sem emésztőrendszerük. Ehelyett a nimfaként gyűjtött energiatartalékaikat élik fel teljes egészében. Így a nőstények testében is több hely jut a petéknek, esetenként akár tízezernek is egyedenként. Éppen ebben rejlik a kérészek sikeressége. Ahogy ugyanis más rövid életű, gyorsan szaporodó fajok, úgy a kérészek is számos más állat prédájául szolgálnak, ezért elegendő utódot kell a világra hozniuk ahhoz, hogy azok kellő számban érjék majd meg a felnőttkort és szaporodjanak. Luke Jacobus biológus a LiveScience-nek nyilatkozva elmondta, a kérészek kapcsán valójában nem az a kérdés, hogy miért ilyen rövid az életüket, hanem az, hogy miért ne lenne az. „A kérészek után fennmaradt ősi fosszíliák nem sokban különböznek a mai példányoktól. A rendszerük nagyon is jól működik” – tette hozzá.
Heath Ogden, a Utah-völgyi Egyetem evolúcióbiológusa szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a kérészek 350 millió évvel ezelőtt kialakulása óta eltelt idő bizonyítja, hogy jó stratégia volt úgy fejlődniük, hogy életüket túlnyomó részét nimfaállapotban töltik. „Úgy tűnik, az evolúció úgy döntött, hogy jobb, ha mindent, amire a táplálékszerzés terén szükségük van, nimfaként tesznek, majd felnőttként már csak annyi a dolguk, hogy repüljenek, párosodjanak és rakjanak petéket” – húzta alá a szakértő. Mind közül az amerikai homokfúró kérész (Dolania americana) él a legrövidebbi ideig imágóként. A hímeknek alig egy órájuk, a nőstényeknek pedig mindössze öt percük van a szaporodásra, mielőtt elpusztulnának. Ennek a fajnak is azonban közel két évet élnek a példányai nimfaként, mielőtt átalakulnának.
Ha a valóban legrövidebb élettartamú állatot keressük, akkor a hétpettyes törpegéb (Eviota sigillata) is joggal pályázik az első helyre a LiveScience cikke szerint. Ennek a halnak a teljes életciklusa lezajlik alig két hónap alatt, ami bármely más gerinces életénél rövidebb. Három hétig fiatal lárvaformában fejlődik a nyílt óceánban, majd a tengerfenékre leülve további egy-két hétig tart, mire eléri a teljesen kifejlett állapotát. Utóbbiban még mintegy három és fél hétig marad életképes, mielőtt elpusztulna.
