Az IFLScience segítségével bemutatjuk a méhkolibrit (Mellisuga helenae), a legkisebb madarat a világon. A hím méhkolibrik mindössze 5,5 centiméter hosszúak - ez alig nagyobb, mint egy átlagos hitelkártya rövidebb oldala -, míg a nőstények körülbelül 6,1 centiméteresek. Ennek a hossznak körülbelül a felét a farok és a csőr teszi ki.
A méhkolibri szuper könnyű is: a hímek 1,95 grammot, a nőstények pedig 2,6 grammot nyomnak. Ennek 22-34 százaléka izom, kifejezetten a repülés fizikai követelményeihez igazodva. Kis termetével és gyorsan csapkodó szárnyaival (másodpercenként 80-szor) „zümmögő” hangot ad ki, nem csoda, hogy ez a madár a méhek után kapta a nevét.
Sok más kolibrihoz hasonlóan irizáló tollakkal rendelkeznek, amelyek a hímeknél a felsőtestet, a fejet és a torkot borítják. Bár a nőstények tollai is irizálóak, a hímek színei általában élénkebbek. A többi kolibritől a csőrük alakjában különböznek. Míg más fajok csőre jellemzően hosszú, ívelt, addig a méhkolibriknek viszonylag rövid, egyenes csőre van ahhoz, hogy testsúlyának megfelelő mennyiségű nektárt és rovart fogyasszon.
Ahhoz, hogy méhkolibrikkel találkozzunk a természetben, Kubáig kell utaznunk. A szigeteken endemikus fajnak számít, jellemzően a sűrű erdők szélén vagy azokban található, bár mocsaras területeken, sőt még az emberek kertjeiben is megfigyelhető. Ahogy az esős évszak szárazra fordul, és a növények virágzásnak indulnak, a méhkolibrik elkezdenek szaporodni. Ennek során a hímek csoportokat alkotnak, hogy együtt énekeljenek. A nőstények több csoport előadását is meghallgatják, mielőtt kiválasztják párjukat - bár a hímeknek egy szezonban több partnerük is lehet.
A méhkolibrik a levegőben lebegve is képesek párosodni, szárnyaik néha másodpercenként akár 200-szor is megrebbenhetnek. Ennek eredménye általában két apró, fehér tojás, amelyeket apró, csésze alakú, mohából és pókhálókból gondosan összerakott fészkekbe raknak. A tojások körülbelül két-három hét alatt kelnek ki, majd a fiókák több mint egy hónapot is eltölthetnek az anyjukkal, mielőtt kirepülnek a fészekből.
A méhkolibri otthona gyorsan zsugorodik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája szerint a faj őshonos erdei élőhelyét megváltoztatták vagy elpusztították, hogy helyet csináljanak a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek, illetve a fakitermelés miatt. Ennek következtében a méhkolibri populációja olyannyira lecsökkent, hogy ma már közel veszélyeztetettnek számít.
