A Szegedi Vadaspark Európa állatvilágát bemutató részére tavaly érkezett egy pár európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) Németországból. A hím és a nőstény rövid idő után elfogadták egymást, így május elején meg is születtek az első kölykök. Az anya gondosan neveli kicsinyeit, így már a látogatók is megfigyelhetik az egyre bátrabb kismacskákat, ahogy a szülőodújukban játszanak.
Az európai vadmacska külsőleg nagyon hasonlít a cirmos házimacskához, leginkább a vastagabb, farkán lévő fekete harántcsíkok alapján lehet őket megkülönböztetni. Színük szinte mindig szürkésbarna, a hasi oldalon és a lábak belső felén okkersárga beütéssel. Testalkatuk is zömökebb, mint a házimacskáké, a hímek öt-hét, a nőstények négy-öt kilósak, de a leírások alapján felbukanak nyolc kilogrammos kandúrok is. A hosszuk - farokkal együtt - meghaladhatja az egy métert.
A viselkedésükben nagyobb az eltérés, a vadmacska sokkal bizalmatlanabb, mint egy kóbor házimacska. Kerülik a településeket, az ember által bolygatott helyeket. Az Ibériai félszigettől egészen a Kaukázusig előfordulnak. Magyarországon a középhegységekben, a Gödöllői-dombságban, valamint a Duna alsó szakaszát, a Tiszát, Drávát, Körösöket kísérő ártéri erdőkben fordulnak elő. A vadmacska Magyarországon 2012 óta fokozottan védett.
Kisemlősökkel, madarakkal, ritkábban halakkal, hüllőkkel, ízeltlábúakkal táplálkoznak. Magányosan élnek, az egyedek vadászterületének nagysága jellemzően a táplálék mennyiségétől függ.
A vadmacska és a házimacska keveredhetnek egymással, ami a legnagyobb veszélyt jelenti az európai, így a magyar állományra is, hiszen így idővel eltűnhetnek a tisztavérű vadmacskák.
A Szegedi Vadasparkban született vadmacskák, miután felnőnek, egy másik állatkertbe kerülnek.
Címlapkép (Illusztráció): Getty Images
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: