A számítások szerint, ha egy városban 30 százalékra emelnék a fával beültetett területek arányát, átlagosan 0,4 Celsius-fokkal lehetne csökkenteni a hőmérsékletet a legforróbb nyári hónapokban. Ezen logika alapján 2015-ben például a 93 európai városban feljegyzett, közvetlenül a hőség okozta 6700 halálozásnak mintegy harmada elkerülhető lett volna – állapította meg a barcelonai egészségtudományi intézet új kutatása.
Közismert, hogy a városi régiókban a magas hőmérsékletek rossz hatással vannak az emberek egészségi állapotára: sokan kerülnek kórházba, és az extrém hőség esetenként keringési elégtelenséget, korai halálozást is okozhat. A tanulmánnyal az volt a kutatók célja, hogy jelezzék a döntéshozók felé: milyen nagy jelentősége lehet a várostervezésben annak, ha növelik a zöldterületek arányát – emelte ki Tamara Lungman, a kutatás vezetője.
A tavalyi nyár már extrém forró volt
Az európai városoknak átlagosan kevesebb mint 15 százaléka van fákkal beültetve. Ezt az arányt azért lenne jó növelni, mert a hőszigetjelenség miatt a városokban nyáron magasabb hőmérsékleteket mérnek, mint vidéken. Fokozzák ugyanis a hőséget a forróságot elnyelő és raktározó aszfaltfelületek és más építőanyagok, a légkondicionáló berendezések, valamint a gyér növényzet. Ráadásul a klímaváltozás is súlyosbította a problémát: a tavalyi nyár Európában még soha nem volt ilyen forró, és a feljegyzések szerint a 2022-es év a második legmelegebb év volt eddig.
Az utóbbi évtizedekben világszerte egyre gyakoribbak és egyre hosszabbak a nyári hőhullámok. Manapság ugyan Európában a hideg évente még több halálesetet okoz, mint a meleg időjárás, a klímamodellek előrejelzései szerint azonban a hőséggel összefüggő betegségek és halálozások egy évtizeden belül már nagyobb terhet fognak róni az egészségügyi rendszerekre – vetítették előre a kutatók. Ráadásul, mint ahogy arról már korábban beszámoltunk: a globális felmelegedés mentális egészségünkre is rossz hatással van.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: