Visszerek akkor alakulnak ki, amikor a vénák falai meggyengülnek, és emiatt az erek megnagyobbodnak. Az artériákkal ellentétben ugyanis a vénákban nem az érfal izomműködése gondoskodik a vér továbbításáról, hanem az passzívan áramlik, amit a vénafalakban található billentyűk segítenek irányban tartani, hogy a ne tudjon visszafolyni.
Azonban a szervezetben azokon a területeken, ahol a vénákra anatómiai okokból vagy pusztán a gravitáció miatt nagyobb nyomás nehezedik, a véna fala olyan mértékben is kitágulhat, amelynek eredményeként a billentyűk már nem tudnak teljesen zárni. Ebből adódóan a visszaáramló vér még jobban növeli a nyomást, ami tovább tágítja az ereket, és a folyamat egyre súlyosabb méreteket ölt. A visszér leggyakrabban a lábakon jelentkezik, bár a végbélnyílás körüli erek is ugyanilyen módon tágulnak ki, aranyeret okozva. A kisebb vénák is kitágulhatnak, a bőrfelszínhez közeli seprűvénákat pókvénáknak is nevezik. Kékes-vöröses színük miatt főként esztétikai problémát okoznak.
A visszerek kialakulását részben öröklött tényezők befolyásolják, de az életkor is nagy szerepet játszik benne. Az idő előrehaladtával a testben a kötőszövetek meggyengülnek, ami nem csak a ráncosodásért felelős, hanem a vénafal gyengülését is okozhatja. A hormonális állapot is meghatározó, de a vénák gyengeségéből adódó megbetegedés helytelen életmód hatására bárkinél megjelenhet. A nőket fokozottan érinti a probléma, hiszen a fogamzásgátlókban található hormonok, illetve a terhesség alatti változások könnyen előidézhetik a betegséget.
A visszerek kialakulásának oka, hogy a vénákban található billentyűk meggyengülésével pangás alakul ki az erekben, az elégtelen keringés miatt a táp- és salakanyag szállítás lelassul, az oxigénellátás csökken, ami miatt károsodnak a környező szövetek, illetve a megrekedt vérkeringés miatt folyadék is kerül a környező szövetekbe, ez pedig a láb duzzanatát okozza. A vénák rossz keringéséből adódó megbetegedéseket helyes életmóddal lehet megelőzni, amelynek elemei a rendszeres mozgás, az egészséges testtömeg, a megfelelő lábbeli, valamint a kiegyensúlyozott, vitamin- és rostdús táplálkozás. Így megakadályozható az elhízás és megőrizhető a kötőszövetek épsége.
A természetes megoldások közé tartozik a C-vitamin bevitele, mely antioxidáns tulajdonságokkal bír, így semlegesíti a káros szabadgyököket a szervezetben. Az E-vitamin erősíti az erek falait, és javítja a vérkeringést. A fekete áfonya jótékony hatása már régóta ismert, mivel nemcsak a gyulladást csökkenti, hanem az érrendszer tónusát és a vérkeringést is javítja. További tápanyag még a lizin és a biolfalvonoidok, ez utóbbihoz színes gyümölcsökből juthatunk. A szőlő- és fenyőmagban található oligomer-proanthicyanidin (OPC) vegyületeknek, valamint a gingko bilobának is áldásos hatása van. Ezek rendszeres fogyasztása nemcsak a megelőzésben, hanem a visszeres panaszok enyhítésében is fontos szerepet játszik.
Az ázsiai gázló nevű trópusi gyógynövény egyik hatása az agyműködés serkentése mellett a gyors érregeneráció. A hazai népi gyógyászat nagy kedvence pedig a vadgesztenye, ami gátolja a vizesedést, erősíti és rugalmassá teszi az érfalakat. Lényeges továbbá, hogy a rostdús táplálkozás, így elkerülhető a székrekedés, amely nemcsak az aranyér, hanem a láb visszereinek kialakulásáért is felelős a hasűri visszaáramlás zavara miatt.
Amennyiben már kialakult valamilyen vénás elégtelenségből adódó probléma, célszerű olyan tápanyagokat fogyasztani, melyek fokozzák a vénás tónust, serkentik a nyirokkeringést és a mikrocirkulációt, továbbá gyulladáscsökkentő hatásúak. Fontos tudni, hogy gyógynövények mellékhatásokat is okozhatnak, ezért körültekintően kell alkalmazni őket.
