Nekem is lehet visszerem?

Lehet, bizony! Sőt. Ha szigorúan az orvosi szaknyelvnek megfelelően értelmezzük a visszér kifejezést, akkor van is mindenkinek! Azokat az ereket jelöli ugyanis, amelyek a szövetek felől a szív irányába haladnak, azaz a vénákat. A köznyelvben azonban a visszér már egyfajta kóros állapotot, tágulatot takar. Sajnos sokakat érint: a felmérések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 60 százalékánál alakul ki.

Az emberi érhálózatnak rendkívül fontos a szerepe a szervezet működésében. Ezekben a csőszerű szervekben áramlik ugyanis valamennyi testfolyadékunk. A vérerekben értelemszerűen a vér, a nyirokerekben pedig a nyirok. Magáért az áramlásért pumpafunkciójával a szívünk a felelős. A vérerek között is két fő csoportot különböztetünk meg. Az artériák, más néven ütő- vagy verőerek a szívtől a szövetek felé haladnak, oda szállítják ugyanis az oxigénben és tápanyagban gazdag vért. A vénák pedig az elhasznált, szén-dioxidban dús vért vezetik az ellenkező irányba, a szív és a tüdő felé.

Mi a visszérbetegség?

A feladat, amelyet a vénáknak kell teljesíteni a vérkeringésben, rendkívül nagy kihívás. Ugyanis ahhoz, hogy a szövetektől a szív irányába juttassák a vért, a gravitációval ellentétes mozgást kell elősegíteniük. Ebben az ereket körülvevő izmok pumpáló mozgása mellett a vénákban található billentyűk működése is nélkülözhetetlen, hiszen így lehet megakadályozni, hogy a vér visszafolyjon a szövetek felé. A helyzetet persze az egyedfejlődés csak nehezítette: mivel az ember négy helyett két lábon jár, a tömegvonzás miatt jelentős megnőtt az alsó végtagokra rótt többletteher is, ami fokozza a vénákra nehezedő nyomást. Ha csak egy apró hiba is csúszik a rendszerbe, azaz a billentyűk nem zárnak megfelelően, az izompumpa ereje megfogyatkozik, vagy éppen meggyengül a vénák falát alkotó kötőszövet, akkor a vér egy része visszafelé áramlik. A megnövekedett vénás nyomás miatt pedig az erek fala elgyengül, kitágul. Ezt nevezzük visszértágulatnak.

A visszeres panaszok nagyobb arányban érintik a nőket, mint a férfiakat
A visszeres panaszok nagyobb arányban érintik a nőket, mint a férfiakat. Fotó: Getty Images

A betegség valamennyi visszértípusnál előfordulhat: nemcsak a bőr felszínéhez közeli hajszálereknél alakulhat ki, hanem a lábak belső rétegeiben futó úgynevezett mélyvénák esetében is. A probléma nem önmagában a tágulat, hanem az, hogy a véráramlás lassulása miatt a visszerekben pang a vér, ami oxigénhiányos állapothoz vezet. Tulajdonképpen ez okozza a panaszokat is. Az orvosi kezelés pedig azért fontos, mert ha elmulasztjuk, annak nemcsak kiterjedt gyulladás, hanem lábszárfekély, sőt, akár mélyvénás trombózis is lehet a következménye.

Visszeres tünetek

Hogyan segíti a torna a visszeres panaszok enyhítését? Részletek itt.

Akár még a látható jelek előtt is megtapasztalhatják a betegek az úgynevezett nehézláb érzést. Ezt a legtöbben úgy írják le, hogy egy-egy hosszú nap végén, amikor sokat kellett állniuk, vagy ülniük, olyan, mintha tonnás súlyokat akasztottak volna a lábukra, alig várják, hogy levehessék végre a cipőjüket, és leheveredjenek az ágyra. A furcsa, meghatározhatatlan fájdalmat bizsergés, zsibbadás és feszülés is kísérheti, de az is gyakori, hogy viszket a lábszáruk, illetve a bokájuk. Más esetben a keringési zavarok miatt lábszárgörcsök jelentkezhetnek, amelyek az éjszakai pihenést is megzavarhatják. A látható tünetek közül rendkívül ártatlannak tűnnek a seprű-, vagy pókvénák, amelyek tulajdonképpen 3 milliméternél kisebb átmérőjű hajszálértágulatok. Ezek mellett azonban hamar megjelenhetnek a vastag, kidudorodó kacskaringós visszértágulatok is a lábszár, vagy akár a térd és a comb belső oldalán. Rendkívül ijesztő, amikor estére nemcsak fáj, hanem be is dagad a bokánk, vagy akár az egész lábfejünk. Ilyenkor a pangó vér víztartalma átszivárog az erek falain, és kitölti ki a sejtek közötti teret. Ezen kívül a bőrünk is elszíneződhet: apró, vöröses-barnás pöttyöket, foltokat figyelhetünk meg rajta.

Főleg a nők betegsége

A statisztikák azt mutatják, hiszen kétszer annyi nő esetében diagnosztizálják, mint amennyi férfinél. Ennek az áll a hátterében, hogy sokkal több kockázati tényező érinti a gyengébbik nemet. A női nemi hormonok például lazítják a vénák falát, ami miatt a változatlan méretű billentyűk kevésbé zárnak tökéletesen. Ráadásul terhesség alatt a növekedő magzat hatására fokozódik a hasűri nyomás, ami annyira elszoríthatja a kismedence vénáit, hogy a láb ereiből sokkal nehezebben lehet eljuttatni a vért a szív felé.

Afogamzásgátlótabletták is hormonális változásokat idéznek elő, ezért a szedésük egyik mellékhatása a visszeresség kialakulása lehet. Mindezek mellett általánosságban elmondható, hogy a betegségre való hajlamot örököljük. Hiszen nagyobb az esélye rá annak, akinek az egész szervezetére egyfajta genetikai hátterű kötőszöveti gyengeség jellemző. Sokat számít a korunk: idővel ugyanis az erek elvesztik a rugalmasságukat. De a mindennapjainkra is oda kell figyelni, hiszen a dohányzás, az elhízás, illetve az ülőmunka és a mozgásszegény életmód is megterheli a vénákat. Nem hanyagolhatjuk el az öltözködést sem: az szakemberek azt ajánlják, hogy felejtsük el a magas sarkú cipők viselését, és a túl szoros ruhákat is.

Megoldás a visszeres panaszokra

Ezt is, mint minden más betegséget a legegyszerűbb lenne megelőzni, amihez elég az, ha sportolunk és egészségesen táplálkozunk, azaz rostokban és vitaminokban gazdag étrendet követünk. De ha már kialakult a baj, az orvosok általában olyan gyógyszereket ajánlanak/írnak fel, amelyek belülről erősítik a vénák falát, segítik a visszaáramlást. Emellett érdemes krémekkel és gélekkel masszírozni a lábunkat, valamint kompressziós harisnyát vagy pólyát viselni. Ezekkel ugyanis elősegíthetjük, hogy a vér a gravitáció irányával ellentétesen a szív irányába áramolhasson. Előrehaladott állapotban azonban injekciós kezelés, valamint műtét is szóba kerülhet, amelynek során sebészeti úton távolítják el a visszértágulatokat. Nagyon fontos, hogy már az első tüneteket, panaszokat komolyan vegyük, konzultáljunk egészségügyi szakemberrel a legmegfelelőbb kezelési módról, hiszen a vénák állapotát csak szakorvosi vizsgálat képes felmérni, ami kívülről látszódik, az csak a jéghegy csúcsa.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)