Az emberi érhálózatnak rendkívül fontos a szerepe a szervezet működésében. Ezekben a csőszerű szervekben áramlik ugyanis valamennyi testfolyadékunk. A vérerekben értelemszerűen a vér, a nyirokerekben pedig a nyirok. Magáért az áramlásért pumpafunkciójával a szívünk a felelős. A vérerek között is két fő csoportot különböztetünk meg. Az artériák, más néven ütő- vagy verőerek a szívtől a szövetek felé haladnak, oda szállítják ugyanis az oxigénben és tápanyagban gazdag vért. A vénák pedig az elhasznált, szén-dioxidban dús vért vezetik az ellenkező irányba, a szív és a tüdő felé.
Mi a visszérbetegség?
A feladat, amelyet a vénáknak kell teljesíteni a vérkeringésben, rendkívül nagy kihívás. Ugyanis ahhoz, hogy a szövetektől a szív irányába juttassák a vért, a gravitációval ellentétes mozgást kell elősegíteniük. Ebben az ereket körülvevő izmok pumpáló mozgása mellett a vénákban található billentyűk működése is nélkülözhetetlen, hiszen így lehet megakadályozni, hogy a vér visszafolyjon a szövetek felé. A helyzetet persze az egyedfejlődés csak nehezítette: mivel az ember négy helyett két lábon jár, a tömegvonzás miatt jelentős megnőtt az alsó végtagokra rótt többletteher is, ami fokozza a vénákra nehezedő nyomást. Ha csak egy apró hiba is csúszik a rendszerbe, azaz a billentyűk nem zárnak megfelelően, az izompumpa ereje megfogyatkozik, vagy éppen meggyengül a vénák falát alkotó kötőszövet, akkor a vér egy része visszafelé áramlik. A megnövekedett vénás nyomás miatt pedig az erek fala elgyengül, kitágul. Ezt nevezzük visszértágulatnak.
A betegség valamennyi visszértípusnál előfordulhat: nemcsak a bőr felszínéhez közeli hajszálereknél alakulhat ki, hanem a lábak belső rétegeiben futó úgynevezett mélyvénák esetében is. A probléma nem önmagában a tágulat, hanem az, hogy a véráramlás lassulása miatt a visszerekben pang a vér, ami oxigénhiányos állapothoz vezet. Tulajdonképpen ez okozza a panaszokat is. Az orvosi kezelés pedig azért fontos, mert ha elmulasztjuk, annak nemcsak kiterjedt gyulladás, hanem lábszárfekély, sőt, akár mélyvénás trombózis is lehet a következménye.
Szerencsére nem csak egy fajta, kőbe vésett visszértorna létezik. Mutatjuk, milyen sportokkal és gyakorlatokkal érhetjük el, hogy duzzadt, fájdalmas végtagok helyett újra könnyű lábak vigyenek utunkon.
Visszeres tünetek
Akár még a látható jelek előtt is megtapasztalhatják a betegek az úgynevezett nehézláb érzést. Ezt a legtöbben úgy írják le, hogy egy-egy hosszú nap végén, amikor sokat kellett állniuk, vagy ülniük, olyan, mintha tonnás súlyokat akasztottak volna a lábukra, alig várják, hogy levehessék végre a cipőjüket, és leheveredjenek az ágyra. A furcsa, meghatározhatatlan fájdalmat bizsergés, zsibbadás és feszülés is kísérheti, de az is gyakori, hogy viszket a lábszáruk, illetve a bokájuk. Más esetben a keringési zavarok miatt lábszárgörcsök jelentkezhetnek, amelyek az éjszakai pihenést is megzavarhatják.
A látható tünetek közül rendkívül ártatlannak tűnnek a seprű-, vagy pókvénák, amelyek tulajdonképpen 3 milliméternél kisebb átmérőjű hajszálértágulatok. Ezek mellett azonban hamar megjelenhetnek a vastag, kidudorodó kacskaringós visszértágulatok is a lábszár, vagy akár a térd és a comb belső oldalán. Rendkívül ijesztő, amikor estére nemcsak fáj, hanem be is dagad a bokánk, vagy akár az egész lábfejünk. Ilyenkor a pangó vér víztartalma átszivárog az erek falain, és kitölti ki a sejtek közötti teret. Ezen kívül a bőrünk is elszíneződhet: apró, vöröses-barnás pöttyöket, foltokat figyelhetünk meg rajta.
Főleg a nők betegsége
A statisztikák azt mutatják, hiszen kétszer annyi nő esetében diagnosztizálják, mint amennyi férfinél. Ennek az áll a hátterében, hogy sokkal több kockázati tényező érinti a gyengébbik nemet. A női nemi hormonok például lazítják a vénák falát, ami miatt a változatlan méretű billentyűk kevésbé zárnak tökéletesen. Ráadásul terhesség alatt a növekedő magzat hatására fokozódik a hasűri nyomás, ami annyira elszoríthatja a kismedence vénáit, hogy a láb ereiből sokkal nehezebben lehet eljuttatni a vért a szív felé.
A fogamzásgátló tabletták is hormonális változásokat idéznek elő, ezért a szedésük egyik mellékhatása a visszeresség kialakulása lehet. Mindezek mellett általánosságban elmondható, hogy a betegségre való hajlamot örököljük. Hiszen nagyobb az esélye rá annak, akinek az egész szervezetére egyfajta genetikai hátterű kötőszöveti gyengeség jellemző. Sokat számít a korunk: idővel ugyanis az erek elvesztik a rugalmasságukat. De a mindennapjainkra is oda kell figyelni, hiszen a dohányzás, az elhízás, illetve az ülőmunka és a mozgásszegény életmód is megterheli a vénákat. Nem hanyagolhatjuk el az öltözködést sem: az szakemberek azt ajánlják, hogy felejtsük el a magas sarkú cipők viselését, és a túl szoros ruhákat is.
Megoldás a visszeres panaszokra
Ezt is, mint minden más betegséget a legegyszerűbb lenne megelőzni, amihez elég az, ha sportolunk és egészségesen táplálkozunk, azaz rostokban és vitaminokban gazdag étrendet követünk. De ha már kialakult a baj, az orvosok általában olyan gyógyszereket ajánlanak/írnak fel, amelyek belülről erősítik a vénák falát, segítik a visszaáramlást. Emellett érdemes krémekkel és gélekkel masszírozni a lábunkat, valamint kompressziós harisnyát vagy pólyát viselni. Ezekkel ugyanis elősegíthetjük, hogy a vér a gravitáció irányával ellentétesen a szív irányába áramolhasson. Előrehaladott állapotban azonban injekciós kezelés, valamint műtét is szóba kerülhet, amelynek során sebészeti úton távolítják el a visszértágulatokat.
