Az utóbbi időben három invazív csípőszúnyog faj jelent meg Magyarországon: a zebraszúnyog, az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog - közölte az Inforádió munkatársával Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum biológusa. Elmondása szerint mindhárom faj ázsiai eredetű, és elsősorban faodvak vizében fejlődik.
A biológus szerint azért tudtak élőhelyet váltani, mert az ember által eldobált hulladékokban a faodvakhoz hasonlóan összegyűlik a víz, ez pedig kedvez a szaporodásuknak. Magyarországon három betegséget terjesztenek a szúnyogok: a nyugat-nílusi vírust , az Usutu vírust és a dirofilariát - sorolta Soltész Zoltán. Ezek a vírusok a szúnyog nyálmirigyében szaporodnak tovább, a következő csípéssel pedig az állat másnak is továbbadhatja.
Mennyire veszélyesek?
A nyugat-nílusi vírus nem ismeretlen Magyarországon, 2003 óta szinte minden évben megjelenik a határainkon belül. Jellemzően azokban a megyékben okoz megbetegedést, amelyek területén a költöző madarak tömegesen fordulnak elő. A betegséget ugyanis azok a szúnyogok viszik át az emberre, amelyek egyaránt csípik a madarakat és az embereket. Halálos megbetegedést nem regisztráltak még miatta, súlyos tünetek pedig legtöbbször azoknál a betegeknél jelentkeznek, akiknek gyenge az immunrendszerük. Előfordulhat az is, hogy valaki átesett ugyan a fertőzésen, de nem jelentkeztek nála komolyabb tünetek.
Szintén egyre gyakoribb itthon a Dirofilaria immitis, azaz a szívféreg , amely elsősorban a háziállatokra jelent veszélyt. A féreg lárvái szúnyogcsípéssel kerülnek a házi kedvencek testébe, majd 6-7 hónap alatt fejlődnek ki. A lappangási időt követően a lárvák eljutnak a nagyobb tüdőerekbe és a szívbe is. Emiatt az állat fáradékonnyá válik, majd a végső stádiumban keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel. A paraziták 7-10 évig is élhetnek a kedvencek testében, a kifejlett férgek pedig akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: