Nagyon szűk az a réteg Magyarországon, amely a járvány időszakában és az orosz-ukrán háború kezdetét követően előrébb lépett az uniós jövedelmi rangsorban: mindössze a társadalom legjobban kereső 15 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy európai viszonylatban is javult az anyagi helyzete, már ami a fizetéseket illeti - írja a G7.
A lap azt vizsgálta, az országban élők mekkora részének javult a relatív jövedelmi szintje a többi uniós állampolgáréhoz képest. Ha az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, akkor megfigyelhető, hogy a magyar társadalom döntő része hasonló mértékben lépett vissza 2020 és 2023 között. Ez az egyformaság ráadásul egyaránt jellemző az euróban és a vásárlóerő-paritáson mért – tehát a megélhetés költségével, vagyis az országonként eltérő árszínvonallal kiigazított – adatokat nézve, így például kérdéses az árak befolyásolására tett kormányzati törekvések eredményessége.
Azt vizsgálták, hogy a társadalom legszegényebb és leggazdagabb rétegek hány százalékának magasabb a bére az európai átlagnál. Az eredményekből az látszik, hogy a leggazdagabb 15 százalék a 2020-as évek gazdasági nehézségei - a koronavírus-pandémia, a rekordmagas infláció, illetve az európai gazdaság gyengélkedése - ellenére is előre tudott lépni az uniós jövedelemeloszlásban, a hazai társadalom 85 százaléka ugyanakkor hátrébb zuhant.
