A legutóbbi párizsi terrortámadások idején az áldozatok különböző taktikát választottak a túlélésre. Volt, aki elmenekült a helyszínről – közéjük tartoztak a túlélő magyarok a Bataclan koncertteremben is. Ők a legelső alkalommal igyekeztek kijutni abból a teremből, ahol a terroristák elkezdtek lövöldözni. Azonnal kimenekültek, szerencséjükre – és helyismeretük révén - egy vészkijáratig jutottak el, majd kiszaladtak az utcára .
Mint utóbb kiderült , a magyarok a leghelyesebb taktikát választották – brit terrorelhárítók ugyanis most három főszabályra hívták fel a közvélemény figyelmét, méghozzá arra az esetre, ha bárkit támadás érne. A CNN beszámolója szerint a megtámadottaknak ugyanis az akció megkezdésekor kritikus döntést kell hozniuk: menekülnek vagy halottnak tettetik magukat?
A CNN szerint a Bataclanban is ez volt a helyes taktika, aki ugyanis a földre feküdt és mozdulatlanul próbált maradni, nagyobb valószínűséggel vált áldozattá. (Ugyanakkor megjegyezhetjük: volt olyan túlélő, aki halottnak tettetve magát, egy órát várva vészelte át a párizsi támadást, miközben körülötte áldozatok feküdtek.)
Az ilyen esetre is adtak tanácsot a brit terrorelhárítók: akit támadás ér, és nem tud elmenekülni, a mobil kommunikációs eszközeit mindenképpen halkítsa le, viszont igyekezzen mielőbb értesíteni a rendőrséget. Az is fontos, hogy a lehető legtöbb információt adja meg a terroristákról . Ha pedig a rendőrség megérkezik, az is fontos, hogy megkülönböztessük magunkat a terroristáktól: mutassuk a kezünket és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat.
A három legfontosabb teendő tehát:
1. Menekülj!
Méghozzá a legbiztonságosabb úton. Ilyenkor próbáljuk meggyőzni a többieket is, hogy jöjjenek velünk. Mindeközben ne törődjünk semmiféle holmival, amit magunkkal vinnénk normál esetben.
2. Bújj el!
Ha nem tudsz elmenekülni, bújj el. Biztonságos búvóhelyet találj: a golyók ugyanis az üvegen, fán, de még a „sima” téglán és a fémeken is áthatolnak. Ideális esetben egy megerősített fal mögé érdemes húzódni. A mobilokat pedig halkítsuk le.
3. Beszélj!
Amint erre lehetőség nyílik – fontos hangsúlyozni, hogy amint ez biztonságosan megtehető -, értesítsd a rendőrséget. Informáld minél alaposabban őket arról, hogy kik a támadás végrehajtói, hogyan néznek ki, és hány ember maradhatott az épületben.
Általános a menekülési főszabály
A brit terrorelhárítók útmutatásai általánosíthatók is, illetve egybeesnek korábbi szociálpszichológiai munkák következtetéseivel. Így általános katasztrófahelyzetben is érvényes lehet az elsődleges szabály: a legveszélyesebb helyet minél gyorsabban hagyjuk el. Elliot Aronson írja le A társas lény című munkájában, hogy a kulturális beidegződések nagyon sokat számítanak a túlélésben.
Egy sok évtizeddel ezelőtt megtörtént esetre hivatkozott az amerikai szociálpszichológus, amikor leírta egy repülőgép – nem terrortámadás nyomán bekövetkezett – kényszerleszállását. A viszonylag szerencsés, de elhagyatott térségben végrehajtott landolás után ugyanis a többnyire angolszász utasok a gépen várták a mentőcsapatok megérkezését. Ők nem voltak hozzászokva a veszélyes helyzetekhez , és bíztak a sikeres mentésben.
Mindeközben az egyetlen délszláv utasnak mások voltak a korábbi tapasztalatai: ő nem a külső segítségben bízott, és a lehető legelső pillanatban kimenekült a repülőből. Ez az ösztönös tett az életét mentette meg: a gépből ugyanis szivárgott a kerozin, így az nemsokára felrobbant: sok áldozatot követelt a tragikus eset.
