Az elektív (tervezhető) műtéteket önköltséges PCR-teszthez kötni csak jogszabályi előírás alapján, és úgy is csak az esetek egy szűk körében megengedett - hangsúlyozza állásfoglalásában a TASZ. Mint e témában készült összefoglalójukban kiemelik, "a betegek jogaival összeegyeztethetetlen, ha ezt a feltételt a kórházak minden műtétre és mindenkire nézve egyformán alkalmazzák".
"A helyzetet pedig kirívóan jogsértővé teszi, hogy erről a feltételről csak homályos tartalmú, pontatlan kormányzati Facebook-posztokból, sajtótájékoztatókból lehet értesülni" - utalnak arra, hogy részletes szabályozás híján egyelőre csak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere május 7-i Facebook-posztjából, valamint szűk egy héttel később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által a május 13-i kormányinfón elmondottakból derültek ki erre vonatkozó információk. Utóbbi tájékoztatón Gulyás Gergely mindössze annyit mondott, "az egészségügyi kormányzat kialakítja a szabályokat"; valamint "aki nem önhibájából nem kapott oltást, annak nem helyes szerintem, hogy ha fizetni kell, tehát aki regisztrált, annak semmiféleképpen nem kell szerintem fizetni".
Minderről nemcsak jogszabály nem létezik, de még hivatalos közlemény vagy akár csak egy állami honlapra feltöltött tájékoztató sem - hívja fel a figyelmet a TASZ, megjegyezve, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter is csak valószínűsíteni tudta, hogy a kormány fog valamiféle szabályt alkotni az ügyben. A jogvédők szerint van tehát egy "szabály", amit maguk az érintettek, a beavatkozásra várók sem ismerhetnek pontosan, ráadásul számos megválaszolatlan kérdés is felmerül. Például kell-e tesztet fizetniük azoknak is, akik szeretnék beoltatni magukat, de nem kerültek sorra; vagy éppen azoknak, akik valamilyen egészségügyi okból, esetleg várandósság miatt nem vehették fel az oltást. De ha csak azokra terjed ki a szabály, akik beoltathatták volna magukat, az ő esetükben hol és hogyan rögzítik, hogy elutasították a vakcinát? - sorolja állásfoglalásában a TASZ.
Így növelnék az oltási "hajlandóságot"
A jogvédők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy "a kormány szándékosan állít elő olyan helyzetet, amelyben egyes betegeknek tényleg nem marad más választásuk, mint hogy felvegyék az oltást". Mint írják, a szegényebbek számára a csaknem húszezer forintos tesztelési díj megfizethetetlen költséget jelent, így ők nem arról dönthetnek, hogy felveszik-e az oltást vagy sem (és elvágják-e magukat olyan szolgáltatásoktól, mint például a mozi, étterem, strand, melyek amúgy sem feltétlenül elérhetők számukra), hanem arról, hogy kapnak-e egészségügyi ellátást vagy sem - ez pedig súlyosan korlátozza az önrendelkezési jogokat.
A TASZ álláspontja szerint tehát súlyos alkotmányos sérelmet jelent, hogy az elektív műtétek feltételéül előírt önköltséges PCR-tesztelésre vonatkozó szabályokat nem alkották meg jogszabályi formában, és nem ismerhetők meg az érintettek számára.
Az év elején érzékelhető készlethiány miatt, illetve az oltási program felgyorsítása érdekében több ország, köztük Magyarország is módosított a koronavírus elleni vakcinák második adagjának ütemezésén. Most azonban már van elég vakcina ahhoz, hogy lerövidítsük a két dózis beadása között eltelt időt. De vajon érdemes-e? A válaszért kattintson korábbi cikkünkre .
