Hónapokig tartó társadalmi egyeztetés előzte meg a döntést, és az FDA szakértői úgy látták, nincs semmilyen ártalmas hatása az Oxitec által létrehozott génmódosított szúnyogoknak. A cég persze nem eregethet bármikor szúnyogokat, előbb engedélyt kell kérnie a helyi hatóságoktól. Ez a döntés valamikor ősszel kerül napirendre – írta az Index.hu .
Az Aedes aegypti szúnyogfaj képes továbbítani a dengue-lázat okozó kórokozót, de az Oxitec változata a vadon élő nőstény szúnyogokkal párosodva is olyan utódokat hoz, amelyek fiatalon elpusztulnak, még mielőtt szaporodni tudnának.
A GMO szúnyogok kitenyésztését nem a zikavírus ellen kezdték el, hanem a szintén fenyegető halálos dengue-láz és a chikungunya fertőzés ellen. De a lakosság meglehetősen nagy kétkedéssel fogadta a tervet, s 2014 végén a change.org petíciós weboldalon 130 ezer aláírást gyűjtöttek össze a kísérlet ellen.
„Azt hiszem, hogy a tudományos rész rendben van, s biztosan meg lehet ölni a szúnyogokat génmódosítással, de a GMO probléma továbbra is kényes kérdés a nagyközönség számára” – nyilatkozta akkoriban Phil Lounibos, a Florida Orvosi Rovartani Laboratórium szúnyogirtási szakértője.
A tigriscsíkos Aedes aegypti szúnyogok nőstényei a csípésekkel terjesztik a vírusokat. Ez a moszkitófaj nem repül nagy távolságokra, de az éghajlatváltozás miatt megfelelő élőhelyeket talál egyre északabbra is, így a faj lassan elérte az USA a legdélebbre fekvő városait, például Key Westet. Ezzel az a probléma, hogy a fertőzött szúnyogok átadhatják a vírusokat a helyi populációnak is.
Jelenleg az Aedes aegypti irtását rovarölő szerekkel oldják meg. Ám ez a faj többnyire helyben marad, s így ha ismételten ugyanazokat a vegyszereket alkalmazzák vele szemben, lassan kialakulhat benne a mérgekkel szembeni rezisztencia. Sőt ez már meg is történt a korábban hatásos hat szer közül néggyel szemben.
A brit Oxitec biotechnológiai cég – amelyet oxfordi kutatók indítottak – ezért javasolta, hogy kemikáliák helyett GMO technológiával lépjenek fel a moszkitók ellen. Egy olyan eljárást szabadalmaztattak az Aedes aegypti tenyésztésére, amelyben a herpes simplex vírus, az E. coli baktérium fehérje fragmenseket, valamint korall és káposzta géneket is felhasználnak. Az így létrehozott szintetikus DNS-t használták a kísérletekben. Kiderült, hogy ez végzetes a szúnyogokra, mert elpusztítja a lárvákat, mielőtt repülni vagy csípni tudnának.
A kísérleti moszkitó populációból manuálisan eltávolították a nőstényeket, s csak a hímeket engedik szabadon, amelyek nektárral táplálkoznak, és nem csípnek. A módosított hímek, pedig párosodni fognak a vad nőstényekkel, amelyeknek az utódai elpusztulnak azelőtt, hogy aktívvá válhatnának.
Úgy látszik, hogy a lakosságban már nagyobb a félelem a halálos veszélyeket jelentő betegség kórokozóját hordozó szúnyogok csípésétől, mint a genetikailag módosított moszkitó csípésétől való rettegés. Emiatt kaphatott az Oxitec GMO technológiája zöld utat. Hogy a hatóságok helyesen döntöttek-e, az majd csak a jövőben derül ki.
Forrás: Index.hu , DailyMail.co.uk
