A jelenség tulajdonképpen nem más, mint a zaklatás internetes vetülete, azaz olyan zaklatás, amelyet a digitális technológia segítségével követnek el. Mint azt az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja (UNICEF) honlapjának vonatkozó cikke írja , a cyberbullying bárhol felütheti a fejét az online térben, legyen szó akár a közösségi médiáról, üzenetküldő platformokról vagy éppen internetes játékokról. Az elkövetők célja mások érzelmi bántalmazása, feldühítése vagy megszégyenítése. Ez a többi között magában foglalhatja például hazugságok terjesztését vagy kínos felvételek közzétételét az áldozatról, bántó vagy fenyegető üzeneteket chatalkalmazásokban, illetve akár a sértett nevében is küldhetnek aljas üzeneteket barátainak, ismerőseinek, rendkívül kellemetlen konfliktusokat generálva ezáltal.
A cyberbullyinggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket Bert Huang, a Virginiai Politechnikai Intézet és Állami Egyetem mérnöki karának kutatója foglalta össze az egyetem médiaszervezetének nyilatkozva . A szakember kutatásának fókuszában az online zaklatás automatizált felismerésének lehetőségei állnak.
Tévhit: a cyberbullying csak a gyerekeket érinti
Mivel a zaklatás kapcsán sokan azonnal az iskolai bántalmazásra asszociálnak, felidézve akár egy, a társai által a játszótéren vagy a tanteremben bántalmazott gyermek képét, így általánosan elterjedt feltételezés, hogy a cyberbullying is csupán a fiatalokra korlátozódó probléma. Csakhogy ez nem igaz. Egy 2016 végén megjelent, az Adat&Társadalom Kutatóintézet (Data and Society Research Institute) által közzétett amerikai felmérés szerint például a felnőttek körülbelül 40 százaléka tapasztal zaklatást vagy erőszakot az online térben.
Tévhit: a nők gyakrabban élnek át online zaklatást
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Bert Huang szerint valóban igaz, hogy a különböző nemi identitással bíró emberek különböző tapasztalatokat szereznek a cyberbullying kapcsán. A fentebb említett kutatás egy meglepő felfedezése ugyanakkor, hogy a férfiak és nők esetében nagyjából azonos a valószínűsége annak, hogy valamiféle bántó támadás érje őket az interneten. Kiderült ugyanakkor az is, hogy saját beszámolóik alapján a nőket érő zaklatások sokszínűbbek, szélesebb körből táplálkoznak, illetve gyakran a bántalmazás súlyosabb formáit hordozzák magukban.
Tévhit: a közösségimédia-oldalak megoldhatnák a problémát, mégsem teszik
Önmagában a nyelv nem alkalmas arra, hogy lehetővé tegye a bullying elkülönítését a kevésbé ártalmas megnyilvánulásoktól - például egy bizalmasabb vicctől. Egy hatékony automata felismerőrendszernek figyelembe kellene tehát vennie az érintett emberek társadalmi kontextusát is, ehhez azonban a technológiai háttér egyelőre nem teljesen adott. Bár az emberek gyakran hibáztatják a közösségimédia-oldalakat, amiért nem lépnek fel hatékonyabban az online zaklatással szemben, valójában azonban ez egy igen nagy kihívás, amely előrelépéseket igényel mind a számítástechnika, mind a társadalomtudomány területén. Az olyan megoldások ugyanis, amelyek nem működnek megfelelően, akár további károkat is okozhatnak az internetfelhasználók számára az alapproblémán felül.
Tévhit: a cyberbullying a névtelenségből ered
Szintén igen elterjedt gondolat, hogy az internetre jellemző teljes vagy részleges anonimitás a cyberbullying kiváltó oka, ha pedig minden felhasználói fiókunk nyílt összeköttetésben állna a valós személyazonosságunkkal, úgy a probléma is varázsütésre megszűnne. Habár a feltételezés nem teljesen alaptalan, akadnak azonban olyan tudományos bizonyítékok, amelyek mégis ellene szólnak. Beszédes adat például, hogy az online zaklatás áldozatainak mintegy fele ismeri az elkövetőt. Ezzel együtt tény, hogy a névtelenség felerősítheti a cyberbullying veszélyét. Egészen másként éljük meg ugyanis a bántalmazást, ha nem tudjuk, ki áll mögötte, és sok esetben emiatt komolyabb érzelmi hatást is fejt ki a támadás a célpontjaira. "A tény, miszerint a cyberbullying teljesen publikus és tartós lehet, felerősíti az áldozatai által elszenvedett érzelmi kárt. A megalázó üzeneteket emberek ezrei láthatják perceken belül, és akár örök időkre láthatóak maradhatnak, gyakran úgy, hogy az áldozatoknak egyáltalán nincs módjuk eltávolíttatni azokat" - mutatott rá Bert Huang.
Tévhit: az internet általában véve rossz
Dacára a cyberbullying pusztító hatásainak, a ma ismert világháló és közösségi média számos pozitív jellemzővel bír. Lehetővé teszi például, hogy emberek világszerte bárhonnan kapcsolatba léphessenek egymással, és így olyanokkal kommunikáljanak, akikkel egyébként nem lenne lehetőségük. Éppen ezek az előnyök azok, amelyekért megéri küzdeni. Ha ezek nem léteznének, egyszerűen csak azt kellene mondani az embereknek, hogy ne használják többé az internetet, hanem lépjenek tovább. A közösségi hálóban rejlő hatalmas potenciál miatt azonban megéri olyan megoldásokat keresni, amelyek lehetővé teszik, hogy a veszélyeit visszaszorítva élvezhessük ki az előnyeit.
Legjobban: