PAH: ezek a leggyakoribb tévhitek

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hipertónia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A pulmonális hipertónia és ennek egyik fontos csoportja a pulmonális artériás hipertónia (PAH) ritka, krónikus betegség, ami a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomás következtében alakul ki. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket.

  • A pulmonális artériás hipertónia (PAH) a kisvérkör, azaz a jobb szívfélből a tüdőbe vezető erek magas vérnyomása. A PAH nem gyógyítható, de korai felismeréssel és időben megkezdett kezeléssel jelentősen lassítható a betegség progressziója.
  • A PAH tünetei nem specifikusak: légszomj, fáradékonyság, mellkasi fájdalom, szédülés, levertség, lehangoltság jelezheti a problémát. Ritka, kevesek által ismert betegségről van szó, amelyet komplex vizsgálatokkal lehet csak kimutatni, emiatt összességében az érintettek hosszú ideig bolyonghatnak az egészségügyi ellátórendszerben, mire eljutnak a megfelelő szakemberhez, és így előrehaladott stádiumban jutnak csupán diagnózishoz.
  • Fontos, hogy amennyiben panaszai alapján felmerül egy betegnél a PAH gyanúja, ilyen irányban is végezzenek nála célzott vizsgálatokat. Ilyenkor a területileg illetékes kardiológushoz fordulhatunk elsődlegesen, aki a beteget továbbküldi a PAH centrumba. A PAH korai felismerése és kezelése kulcsfontosságú!
  • Magyarországon öt nagy centrumban zajlik a PAH-betegek ellátása. A betegség az érintettek mindennapi életére is jelentős hatással van. A PAH-hal való együttélésben hatalmas segítséget nyújthatnak a területen nagy tapasztalattal bíró betegszervezetek.
  • A PAH egyaránt kihatással van a tüdő és a szív működésére. Éppen ezért az érintett betegek részéről különösen nagy körültekintést igényel a napjaink világjárványa elleni óvintézkedések betartása. A COVID-19 szövődményeinek kockázata magasabb lehet a PAH-betegek körében, amennyiben elkapják az új típusú koronavírus-fertőzést.
  • A PAH betegeknél a betegség során a tüdőverőerek falai megvastagszanak, merevvé válnak, így nő az erek ellenállása. Ugyan a kisvérkörben fellépő magas vérnyomás elsősorban a tüdőereket érinti, de kihat az egész keringési rendszerre. A szív ugyanis a megváltozott körülmények miatt megfeszített munkára kényszerül: nehezebben pumpálja a vért a tüdőkbe, ami idővel a szív gyengüléséhez, szívelégtelenségek kialakulásához - ennek következtében pedig korai halálozáshoz - vezethet.

    A pulmonális artériás hipertónia annyira súlyos betegség, hogy az Európai Kardiológiai Társaság és Európai Tüdőgyógyász Társaság által jóváhagyott 2015-ös pulmonális hipertónia irányelvek kockázati besorolása alapján a magas kockázatú betegekből 10-ből 1 egy éven belül meghalhat. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a PAH-ra gyanút adó tünetek észlelése után mielőbb sor kerüljön a diagnózisra, ezt követően pedig - a gyors állapotromlást megelőzendő - a betegek késlekedés nélkül elkezdjék a célzott terápiát, mert ezzel mind a beteg állapota jelentősen javítható, illetve a kockázati besorolás is csökkenthető. Mivel sokan nem hallottak még erről a betegségről, másoknak pedig információ hiányában téves elképzeléseik lehetnek a PAH-ról, összeszedtük a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

    1. tévhit: a PAH örökletes betegség, ezért ritka

    Magyarországon a Nemzeti Biztosítási Alapkezelő adatai szerint egymillió emberből körülbelül 70-120 él ezzel a betegséggel. Vagyis előfordulása viszonylag ritka, de nem azért, mert örökletes betegségről van szó. A diagnosztizált és nyilvántartásba vett betegek egy részénél valóban genetikai hajlam játszik szerepet a kialakulásában, ám okozhatja bizonyos gyógyszerek szedése is. Az esetek fele idiopátiás, vagyis kiváltó oka ismeretlen. Egyéb betegségekkel is együtt járhat: például veleszületett szívrendellenességekkel, kötőszöveti betegségekkel, szisztémás szklerózissal - utóbbi a bőr megvastagodásával is járó súlyos autoimmun betegség.

    2. tévhit: mindkét nemet egyformán érinti

    Számos tanulmány igazolja, hogy a PAH nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. A British Journal of Pharmacology szaklapban 2014-ben megjelent tanulmány szerint a betegek aránya nemtől függően 4:1 arányban alakul. Az endogén - természetes úton képződő - nemi hormonok, különösen az 17β-ösztradiol (női nemi hormon, ami a férfiak szervezetében is termelődik) és metabolitjai játszanak feltehetően szerepet a betegség kialakulásában, de ezek kórtanra gyakorolt hatása ellentmondásos - írják a szerzők.

    3. tévhit: a PAH villámgyors állapotromlással jár, ami szinte azonnal halálhoz vezet

    Időben felismerve, modern terápiás lehetőségekkel lassítható a betegséggel járó állapotromlás, sőt az érintettek egy részénél jelentős, az életminőségben is megnyilvánuló javulás érhető el. Az utóbbi évtizedekben az egyre korszerűbb kezeléseknek - ezek között pl. a kombinációs terápiáknak - köszönhetően nagymértékben javult a betegek túlélési esélye.

    A PAH okozta panaszok fokozatosan erősödnek fel. Fotó: Getty Images
    A PAH okozta panaszok fokozatosan erősödnek fel. Fotó: Getty Images

    4. tévhit: a pulmonális artériás hipertóniát könnyű felismerni, mert elejétől fogva jól látható/érzékelhető tünetekkel jár

    A PAH nem olyan, mint egy lábtörés, ami egyik pillanatról a másikra következik be, és azonnal heves fájdalommal jár. Lassan alakul ki, mint a legtöbb és leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, a kellemetlen tünetek viszont hirtelen jelentkezhetnek. Ráadásul a magasvérnyomás-betegséggel szemben a pulmonális magas vérnyomás hagyományos vérnyomásmérővel nem mérhető. A betegség korai szakaszában észlelhető enyhe szimptómákat - a fáradtságot, a levertséget, a légszomjat - gyakran más betegségnek, vagy betegség utáni állapotnak tulajdonítják az érintettek. Az ezek mellett megjelenő árulkodó tünetek, mint a teherbírás drasztikus csökkenése, a szédülés, vagy a mellkasi fájdalom, esetleg végtagi ödéma szintén utalhatnak egyéb betegségekre is, például krónikus obstruktív tüdőbetegségre (COPD). Ráadásul, mire a betegek eljutnak a pontos diagnózisig - a háziorvosi vizsgálattól a pulmonológiai és kardiológiai szakorvosi konzultáción át a tévedhetetlen bizonyítékot szolgáltató szívkatéterezésig - sok idő telhet el, megnehezítve a kezelést, rontva a beteg életkilátásait.

    5. tévhit: A COVID-19-cel küzdő PAH-os betegek otthon is "simán" átvészelhetik a betegséget

    Fontos, hogy a koronavírus-fertőzés kimutatása után e betegséggel élők minél előbb szakszerű orvosi ellátást kérjenek és kapjanak. A statisztikák szerint bár a betegek körében nem gyakoribb a fertőzés előfordulása, mint a teljes populációban, de a COVID-19 súlyosbíthatja az érintettek állapotát, megnehezítheti a betegség lefolyását és növeli a halálozási rátát. Mivel az érintetteknek létfontosságú szerveik - a szív és a tüdő - állapota és működése gyengül, sérül - a koronavírus pedig egészséges embereknél is előszeretettel támadja ezeket -, a pulmonális artériás hipertóniával élőknél még nagyobb szerepe van a fertőzés korai kimutatásának.

    Egy januárban publikált tanulmány részletesen leírja, hogyan befolyásolhatja a PAH-ban szenvedők állapotának alakulását a COVID-19. Egy pulmonális artériás hipertónia kezelésére szakosodott New York-i központban tizenegy SARS-CoV-2 fertőzéssel küzdő - a terápiás kezelés mellett is közepesen súlyos állapotban lévő - PAH beteg állapotát követték. Körülbelül kétharmaduk szorult intenzív terápiás ellátásra, és majdnem minden második beteg belehalt a koronavírus-fertőzés szövődményeibe. Tizenegyből összesen négyen keresték fel valamelyik PAH-betegek kezelésére szakosodott intézményt, ők mindannyian túlélték a COVID-19-et.

    Összegzés

    Mindezeket összegezve elmondható, hogy a PAH betegek számára a legjobb túlélési esélyt a betegség korai felismerése, az időben megkezdett szakszerű és folyamatos orvosi kezelés, valamint állapotuk rendszeres nyomon követése jelentheti.

    A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

    Dipankrin reklámvideó (X)

    Olvassa el aktuális cikkeinket!

    Orvosmeteorológia
    Fronthatás: Hidegfront
    Maximum: +10 °C
    Minimum: -1 °C

    A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Hogy érzed most magad fizikailag?

    Hogy érzed magad?

    Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


    Milyen most a lelkiállapotod?

    Hogy érzed magad?

    Legjobban:
    Legrosszabbul:
    Kezdjük újra